Nem is telt még túl sok idő azóta, hogy az Egyesült Államok – és vele az egész világ – fellélegezhetett. Májusban született megállapodás Joe Biden amerikai elnök és a képviselőház republikánus vezetője között az államadósság mértékének növeléséről, így elkerülhetővé vált az amerikai adósságválság.

Most azonban újra reszkethetnek a befektetők: hat nap múlva elfogy a kormány pénze, és Kevin McCarthyn, az Egyesült Államok Képviselőházának republikánus házelnökén múlik, hogyan lavírozik tovább. Két utat választhat a politikus – mutatott rá a CNN.

  • Megkockáztatja a leállást, hogy megőrizze állását, és népszerűségét a republikánusok körében, vagy
  • a demokratákkal együttműködve tesz keresztbe a republikánus keménymagnak.

Joe Biden és a közlekedési miniszter, Pete Buttigieg is nyilvánosan felszólította a republikánusokat, hogy még vasárnap előtt rendezzék nézeteltéréseiket. Ekkor szűnik meg ugyanis a szövetségi finanszírozás.

Mit hozna magával egy leállás?

Joe Biden és Pete Buttigieg jelezte, hogy a leállás azt jelentené: a hadsereg tagjai fizetés nélkül maradnának, a légi közlekedésben fennakadások lépnének fel, valamint számos, a lakosságot védő program is leállna.

A kormányzat leállása az élelmiszerbiztonságtól kezdve a rákkutatáson át a gyermekeket célzó Head Start programokig mindenre hatással lehet

– hívta fel a figyelmet az amerikai államfő. Az általa említett Head Start program a három-ötéves gyerekek egészségügyi és oktatási jellegű fejlesztéséről szól.

Az amerikai utazási szakmát képviselő U.S. Travel Association új elemzésében arra világított rá, hogy az amerikai utazási szektor közel 1 milliárd dollárt veszíthetne minden egyes olyan héten, amely során működésképtelen lenne a kormányzat. Becsléseiket arra az Ipsos-felmérésre alapozták, amely szerint tíz amerikaiból hat lemondaná az utazását, és igyekezne elkerülni, hogy repülőre kelljen ülnie, ha beütne egy kormányzati leállás.

„Minden egyes nap, amely így telne el, 140 millió dollárba kerülne az utazási szektornak, ez pedig elfogadhatatlan kilátás, amelynek valóra válását meg kell akadályoznia a kongresszusnak, mielőtt lejár az idő és a károk egyre nagyobbak lesznek. A leállás újabb bizonyítéka lenne annak, hogy Washington képtelen észszerű megoldásokat találni az amerikaiakat országszerte érintő problémákra”

– mondta Geoff Freeman, a U.S. Travel Association elnök-vezérigazgatója.

Van esély a krach beütésére?

Az adósságplafon elérése miatt fenyegető technikai csődről az elemzők többsége úgy vélekedett, nem túl valószínű, hogy bekövetkezzen. Az Economxnak korábban nyilatkozó szakértő is hangsúlyozta, a technikai csőd kiküszöböléséhez túl sok érdek fűződik mind republikánus, mind demokrata oldalon, így kevéssé valószínű, hogy ne találjanak megoldást a nézeteltérésekre.

Ráadásul nem kizárólag amerikai érdekek fűződtek ahhoz, hogy elkerüljék a technikai csődöt. Ennek bekövetkezése ugyanis gyakorlatilag pénzpiaci poklot szabadított volna el.

Persze beszédes az a tény is, hogy az adósságplafon elérése a legkevésbé sem ritka jelenség az Egyesült Államokban. 1960 óta összesen 79 alkalommal emelték, bővítették vagy vizsgálták felül az adósságplafont. Technikai csődre pedig eddig az Egyesült Államok történelme során egyetlen alkalommal sem került sor.

Nem ez a helyzet azonban a kormányzati leállással. Erre a legutóbb Donald Trump elnöksége alatt volt példa, 2018. december 22. és 2019. január 25. között. Ez volt az Egyesült Államok történelmének leghosszabb kormányzati leállása. Az oka az volt, hogy a kongresszus és az elnök között nem tudtak megegyezni a határvédelem finanszírozásáról.

Ez a leállás a pártoktól független Kongresszusi Költségvetési Hivatal (Congressional Budget Office, CBO) szerint szerint 11 milliárd dollárjába került az amerikai gazdaságnak.