November 9-én hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány növekvő esetszámai miatt számos új korlátozást jelentett be, de ezeket a rendkívüli jogrend parlament általi megszavazásától tette függővé. Az Országgyűlés már másnap meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt, így gyorsan lépett is a kormány, egyebek mellett bevezették az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatást nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a sportrendezvények zárt kapussá tételét. Majd kiderült, hogy kötelező lesz a maszkhasználat is az ország összes közterületén.

A korlátozások értelmezhetőségéhez sokaknak szüksége lett volna a kormányrendeletre, hogy megtudják, hogyan mehetnek haza mondjuk november 11. 0 óra 1 perctől, vagy másnap hogyan indulhatnak el munkába hajnali 5 előtt. Viszont a rendeletek még kedd késő este sem akartak megérkezni, míg végül a Magyar Közlöny honlapját olyan sokan nézték, hogy mire kijöttek a részletek az új szabályozásról, addigra sokaknak a túlterheltségtől elérhetetlenné vált az oldal. Végül éjjel fél 11 körül került fel a másnaptól hatályos jogszabálycsomag. Közben viszont jutott idő arra, hogy a kormány beterjessze a 2011-ben írt, 2012-től hatályos alaptörvény 9. módosítását is: ez meghatározta, hogy az apa férfi, az anya nő, valamint azt, hogy a "közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése", vagyis ha alapítványhoz utalják, vagy lemondott adóbevétel, mint a társaságiadó-felajánlás, akkor már elveszíti ezt a jellegét.

Hovatovább a kijárási tilalom szabályozásával megjelent a választási törvény módosítására tett javaslat is, ami azt vezette be, hogy pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Korábban csak 27 egyéni választókerületben kellett jelölteket indítani a pártlistához. Lényegében így rákényszerült az ellenzék, hogy egy listán induljon el az összes párt, ha le akarják váltani a Fidesz-KDNP kormányt. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett módosítást viszont azzal indokolták, hogy így a kamupártok - akik csak az állalmi támogatásért indulnak - dolga sokkal nehezebb lesz, ami meg is felel a valóságnak.

December közepén végül át is írták az alkotmányt és a választási törvényt a parlamenti kormányzati többségének támogatása mellett.

Előre lehetett tudni, mégis káosz lett az elnökválasztás Amerikában

Az Egyesült Államokban hagyományosan november első keddjén tartják meg az elnökválasztást, ahol nem közvetlen voksot adnak le az állampolgárok a jelöltekre, hanem az 50 tagállam és Washington D.C. elektoraira szavaznak. Már eleve ez a rendszer képes a többség akaratától eltérő végeredményt hozni - például Hillary Clinton összességében több szavazatot kapott 2016-ban, mint Donald Trump -, de logikája, hogy a kontinensnyi méretű ország területein más problémák vannak és ne a sűrűn lakott részek döntsék el az egész sorsát. A 2020-as évben az amúgy sem egyszerű amerikai elnökválasztási rendszert teljesen felborította a koronavírus-járvány. Sok olyan állam, amely korábban nem igazán tette lehetővé, a vírusveszély miatt engedélyezte, hogy levélben vagy előzetesen szavazzanak az állampolgárok. Pont emiatt szakértők, a szövetségi kormány képviselői rendre elmondták, hogy november 4-én, de valószínűleg még november 6-án sem lesz végeredmény.

Azt is lehetett tudni, hogy a legtöbb helyen a Demokrata Párt hívei szavaznak majd levélben, vagy előzetesen, tehát az sem volt váratlan fordulat, ami aztán be is következett: november 3-án kedd este sorra jöttek az eredmények a keletitől a nyugati partig, amelyek főként a rozsdaövezeti államokban Donald Trump elnök vezetését mutatták. Szakértők előre jelezték, hogy Michiganben, Pennsylvaniában, Wisconsinban csak a választás lezárulta után kezdik számolni a levélszavazatokat, ahogy ez történt Arizonában és Nevadában is. Ráadásul mindegyik államban egyre szorosabb eredményre volt kilátás. Éjjel így először Joe Biden korábbi alelnök tartott egy visszafogott beszédet, hogy minden szavazatot meg kell számolni, de ő hisz a győzelmükben, majd megjelent a Republikánus Párt jelöltje, a regnáló elnök Trump, aki aztán a következő napokban többször is győzelmet nyilvánított, amire még az őt maximálisan támogató Fox Newson is azt mondták, hogy korai.

Aztán egészen november 7. szombatig kellett várni, amíg az egész világ azt figyelte, hogy ahogy dolgozzák fel a szavazatokat, úgy csökken Trump előnye a csatatér államokban, majd fordul át Biden oldalára, míg végül bejelentették, hogy minden jel szerint Biden legyőzte Trumpot. Csakhogy menetközben a republikánus hívek csalást kiáltottak, megrohanták volna a szavazatszámláló helyiségeket, de oda nem engedték be őket. Így az utcákon voltak tüntetések, például Pennsylvaniában, hogy "ne számolják tovább a szavazatokat", míg Arizonában, ahol Trump zárkózott fel a levélszavazatokkal azt skandálták, hogy "számolják meg az összes szavazatot".

Terjedtek összeesküvés-elméletek több ezer halott szavazatáról, az elnökre adott megsemmisített voksokról. Végül azonban a szövetségi kormány tagjai, republikánus szenátorok, kormányzók is álhírnek nevezték a csalást, Trump ügyvédei ugyan pereket indítottak, de ezeket sorra ejtették a bíróságok, egészen a Legfelsőbb Bíróságig. Biden nyert, többszöri újraszámlálás után Georgia és Arizona elektorait megszerezte, miközben itt nem nyertek a demokrata szenátorjelöltek. A káosz aztán folytatódott az eredményt tovább vitató hivatalban lévő elnökkel, de a szövetségi kormány megkezdte az átadási folyamatot, így január közepén Joe Biden leteheti a hivatali esküjét Kamala Harris alelnökkel együtt.

Viszont a feltüzelt Trump-hívek továbbra is kitartanak amellett, hogy csalással nyert Biden, ami rányomhatja bélyegét az elnökségére.

A járvány közben sem tűnt el a terrorizmus

November 2-án hétfőn este nyolc órakor Bécsben, a Seitenstettengasse utcai zsinagóga környékén kezdődött az elhúzódó támadás, hat helyszínen volt lövöldözés. Az időzítés azért is volt fájó, mert Ausztria a járvány miatt utolsó kijárási tilalmaktól mentes estélyét töltötte, vagyis sokan mentek el utoljára éttermekbe, kocsmákba.

A támadók pontos indítéka nem volt ismert, a hatóságok terrortámadásként kezelik a történteket.

Karl Nehammer belügyminiszter másnap reggeli sajtótájékoztatóján három civil áldozatról számolt be. Az áldozatok közül kettő férfi és egy nő. Addig közel 20 sérültről tudtak. Nem sokkal később közölték, hogy az egyik elkövető, akit a rendőrök a támadáskor lelőttek az Iszlám Állam híve volt. Később még egy feltételezett elkövetőt fogtak el, és egy súlyos sérült is belehalt az őt ért lövésekbe.

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki összefogott

Magyarország és Lengyelország elkötelezett volt a nyár vége óta, hogy megvétóznak minden uniós megállapodást, amely az 1 800 milliárd eurós helyreállítási alapot, valamint a 2021-2027 közötti uniós költségvetést jogállamisági mechanizmushoz köti. A terv az volt, hogy az Európai Tanács még november közepén dönt a pénzosztási mechanizmusról, de Charles Michel tanácsi elnök úgy döntött, hogy összesen 15 percet ad a témának, ahol Angela Merkel német kancellár, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök nyilváníthatnak véleményt, majd Janez Jansa szlovén kormányfő is jelezte, hogy bár nem vétóz, a demokráciafeltételekkel nem ért egyet. Miután ezt a vitát lezárták, másfél órát egyeztettek a koronavírus-vakcinák elosztási mechanizmusáról.

Viszont a probléma ezzel nem volt megoldva, még ha Michel az élét el is vette egy pár napra a vétófenyegetésnek. Ment az üzengetés a kormányok között, hogy miért is van ezekre szükség, hogy akár a magyarok és a lengyelek nélkül is meg lehet szavazni a pénzosztást. A két renitens ország miniszterelnöke végül közösen foglalt állást, hogy kitartanak amellett, hogy nem lehet jogállamisági feltétel. A vita lezárása végül decemberre maradt.