Az Egyesült Arab Emírségek a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) fennállásának 62 évéből 55 éve kulcsfontosságú tagja. A jelenlegi OPEC-politika azonban messze nem segíti MbZ-t. Az állam csak napi 3 millió hordó kitermelését engedélyezi, ami jóval a 4 millió hordós kapacitás alatt van. Ez még inkább elmarad a napi 5 millió hordós termelési céltól, amelyet az Abu Dhabi Nemzeti Olajtársaság nemrégiben 2030-ról 2027-re hozott előre.
Az Egyesült Arab Emírségek már 2020-ban és 2021-ben is zúgolódott az OPEC korlátozásai miatt. Az olajkartell tényleges vezetője, Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg azonban az utóbbi időben különösen destabilizáló irányba terelte a helyzetet - írja a Reuters.
Látszólag az OPEC jelenlegi csökkentései az Egyesült Államok és Európa recesszióba kerülésével járó olajár-csökkenés kockázatát hivatottak ellensúlyozni, de egyben lehetőséget is nyújtanak Szalmán számára, hogy növeljék a kitermelést. Az OPEC Oroszországgal kötött szövetsége a szélesebb OPEC+ csoport részeként hasonlóképpen azzal a kockázattal jár, hogy tagjai egy szélesebb nyugatellenes tömbbe tömörülnek.
Az Egyesült Arab Emírségek változtathatna ezen a helyzeten a kilépésével, ahogy Katar tette ezt 2019-ben. Az ország bevétele abból fakadhatna ezután, hogy annyi olajat szivattyúzhatna, amennyit csak akar, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei támogatását is élvezhetné . Ez segítene biztosítani Abu Dhabi és Dubai helyét, mint a nyugati tőke és vállalati központok elsődleges öböl menti célpontjai, elhárítva a kiszorításukra irányuló szaúdi erőfeszítéseket.