Kommentárok özönét indította el az a hír, hogy kedden házi őrizetbe vetették Vlagyimir Jevtusenkovot, az egyik legnagyobb oroszországi magánvállalat, a Sistema csoport vezető részvényesét. A The Moscow Times által idézett elemzők úgy vélik, ez újabb csapást mér a már úgyis megtizedelt befektetői bizalomra, és jól jellemzi az állam viszonyát a magántulajdonhoz.
Jevtusenkovot - aki a Forbes leggazdagabb oroszok listáján a 15. helyen áll 9 milliárd dollárra becsült vagyonával - kedden helyezték házi őrizetbe, pénzmosással vádolják, és azzal, hogy a többségi tulajdonában levő Basnyefty olajtársaságot illegálisan szerezte meg. A baskír olajcéget, Oroszország egyik legnagyobb olajtermelőjét a Sistema 2009 áprilisában vette meg 2,5 milliárd dollárért, amiből 2 milliárdot rögtön kifizettek, a maradék 500 milliót 14 hónap alatt kellett volna, azonban erről a baskírok egy hónappal később lemondtak. A Nyomozó Bizottság - az FBI orosz megfelelője - szerint az 500 milliót elsikkasztották. Ezért, mint az Interfax jelentette, nemzetközi körözést adtak ki Ural Rahimov, Baskortosztán volt elnökének fia ellen, aki a Basnyefty elnökeként levezényelte az üzletkötést.
Horodkovszkij-botrány újratöltve?
Oroszországban 2003, Mihail Hodorkovszkij, az akkor leggazdagabb orosz letartóztatása óta ilyen vezető üzletembert nem vettek őrizetbe. Általános vélemény szerint a maga idejében vezető olajvállalat, a Jukosz legnagyobb részvényesét politikai okokból akarták eltenni az útból, mert Vlagyimir Putyin ellenzéke mellé állt. Ehhez képest csak mellékesnek tűnt, hogy csődbe vitték a cégét, amelynek legértékesebb elemeit az állami Rosznyefty vette át. Igor Szecsin volt miniszterelnök-helyettes (Putyin közeli szövetségese) vezetésével tulajdonképpen ezzel indult el a Rosznyefty azon az úton, amely a TNK-BP felvásárlásával a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett olajvállalatává tette.
Hodorkovszkij az ügyről a Vedomosztyinak úgy nyilatkozott, hogy a saját ügyével ellentétben Jevtusenkov letartóztatásában nem lát politikai indítékot, valószínűleg tisztán kereskedelmi-gazdasági érdekek indokolhatják. A tekintélyes moszkvai gazdasági napilap már korábban írt arról, hogy úgy értesült, a Rosznyefty meg akarja szerezni a Basnyeftyet. Szecsinnek ugyanis a következő években cége olajtermelésének csökkenésével kell szembenéznie, mert a régi kutak kezdenek kimerülni, ezt ellensúlyozhatná a baskír cég megszerzésével. Ennek különös értéket ad, hogy a Basnyefty nyerte el az északi-sarkköri Trebsz és Tyitov olajmezők kitermelési jogát, amelyek a legnagyobb olajtartalékkal rendelkezők közé tartoznak.
Egymás torkának esnek
Hodorkovszkij úgy látja, nem Putyin áll a mostani akció mögött, valószínűleg nem látja, mi folyik az orra előtt, mert más ügyek kötik le a figyelmét. Mihail Leontyev, a Rosznyefty szóvivője visszautasította a vádakat, Alekszandr Sohin, az orosz gyárosok és vállalkozók szövetségének elnöke (amelynek Jevtusenkov elnökségi tagja) szerint viszont az ügy nagyon úgy néz ki, mint egy "Jukosz 2.", ami tovább rontja a gazdasági és üzleti légkört.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő alaptalannak és helytelennek nevezett minden olyan kísérletet, amely párhuzamot von Jevtusenkov őrizetbe vétele és a Jukosz-ügy között és politikai botrányt kreál belőle. Az orosz privatizáció egyik atyja, a Rusznano vállalat vezetője, Anatolij Csubajsz viszont Sohinnal ért egyet, és rámutatott, hogy a dolog különösen súlyosan érinti az amúgy is a recesszió és a stagnálás határán egyensúlyozó orosz gazdaságot.
Egyes elemzők úgy vélik, a botrány új korszak kezdetét jelzi, amikor a források szűkülése miatt már egymással kell küzdeniük az oligarcháknak. A legsebezhetőbb most közülük Jevtusenkov volt, mivel nem állt közvetlenül kapcsolatban Putyinnal.