Ahogy közeledünk a csütörtök-péntekre időzített EU-csúcshoz, amelyen a következő hétéves uniós költségvetés a fő téma, egyre kiélezettebb nézetkülönbségek mutatkoznak a tagállamok által képviselt  álláspontok között. Elviekben mindenkinek az lenne az érdeke, hogy valami olyan kompromisszumos megállapodás szülessen, ami minden tagállamnak megfelel, Nagy-Britannia vétóval való fenyegetőzése arra utalhat, hogy nagyon kemény tanácskozás előtt állnak az uniós döntéshozók és egyre nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a tárgyalások akár vasárnapig is elnyúlhatnak, de a német pénzügyminiszter kijelentése alapján az is elképzelhető, hogy a most következő csúcson nem is születik döntés, hanem elhalasztják azt - akár a jövő évre.

A követelések közül egyelőre a britek pozíciója tűnik a legkirívóbbnak és legagresszívabbnak, miután az Egyesült Királyság a hosszú távú EU-büdzsé kiadási oldalának 2011-es - körülbelül 1000 milliárd eurós szintű - reál értéken történő befagyasztása mellett áll ki. Az esetleges keretnövelést teljesen kizárja, mondván, az nem reális, hogy ha otthon vágni kell, akkor az uniós büdzsét növeljék. A költségvetési keret növelése esetén David Cameron miniszterelnök a vétó lehetőségét is belengette.

Miután ezt a megközelítést a többi tagállammal összeegyeztethetetlennek tartják, uniós döntéshozói és szakértői szinten most gőzerővel keresik azokat a jogi és technikai megoldásokat, amellyel az Egyesült Királyság nélkül is el lehetne fogadni a többéves költségvetést. A büdzsé elfogadásához ugyanis jelenleg egyhangú döntés lenne szükséges és a csütörtökön kezdődő EU-csúcson meg kellene egyezni a költségvetésről. A brit hozzáállás miatt viszont több diplomata arra a következtetésre jutott, hogy ezt a követelést nem lehet elfogadtatni a többi tagállammal, és ez a tárgyalások bukásához vezethet. Ez pedig egy "technikai rémálom lenne" diplomaták szerint, miután nemcsak a Németországnak, Hollandiának és Svédországnak járó költségvetési visszatérítéseket veszélyeztetné, de a vámok, illetve egyéb uniós bevételek beszedését is.

A Financial Times ugyanakkor megjegyzi, hogy a terv lehet, hogy csak egy tárgyalási trükk, hogy egy kompromisszum elérése érdekében nagyobb nyomást gyakoroljanak Cameronra. Az uniós költségvetésről szóló tárgyalások egyébként a brit gazdasági napilap szerint hétfő este folytatódnak, amikor is Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke egy munkavacsorán találkozik az uniós állam- és kormányfőivel.

Cameron körében, tisztviselők az FT szerint ugyanakkor úgy vélekednek, hogy az elmúlt héten az eddigi 10-ről 30 százalékra emelkedett annak valószínűsége egy kompromisszumos megoldás szülessen, ugyanakkor azt is gondolják, hogy a tárgyalások jövőre is folytatódnak.

Nem túl biztató viszont, hogy az Európai Parlament elnöke és a frakciók többsége sem számít arra, hogy megállapodás születhet a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón az EU többéves pénzügyi keretéről. A képviselők szerint a szakadék egyre csak mélyül a tagországok között, és az Európai Tanács elnökének legutóbbi tárgyalási kerete sem a megegyezés irányába mutat. Ha azonban mégis a jelenlegi számokkal fogadja el az EU a többéves költségvetést, akkor az Európai Parlament meg fogja vétózni a javaslatot.

Rompuy vágott - a briteken is

Az Európai Tanács elnöke a brit üzleti napilap szerint a múlt heti javaslatával, amellyel további mintegy 60 milliárd eurós vágást irányzott elő az Európai Bizottság eredeti, 1033 milliárd eurós költségvetési keretről szóló javaslatához képest, az Egyesült Királyság álláspontját próbálta enyhíteni, ám ezek a csökkentések a két alapvető politikát, a kohéziós és agrárpolitikától vennének el további forrásokat - előbbiből mintegy 20, utóbbiból mintegy 30 milliárd eurót -, amin viszont Franciaország háborodott fel, miután a franciák a KAP forrásokat érintetlenül hagynák.

A Bruxinfo brüsszeli hírportál viszont arról írt, hogy Van Romuy javaslata emellett mintegy egymilliárd euróval csökkentené a brit költségvetési visszatérítést is - legalábbis a brit sajtó szerint ez következik abból, hogy a javaslat éves szinten 3,6 milliárd eurót kitevő brit költségvetési visszatérítést változatlanul hagyná. A javaslat alapján ugyanis Nagy-Britanniának is hozzá kellene járulnia a visszatérítés költségeihez, és a vidékfejlesztésre a szigetország által fordított kiadások után többé nem járna visszatérítés. A brit rebate-t még Margaret Thatcher harcolta ki a '80-as években, így a jelenleg érvényes szabályok szerint néhány költségvetési tétel - így az új tagállamoknak kifizetett felzárkóztatási források - kivételével a britek minden egyes fejezetből meghatározott éves visszafizetésben részesülnek. Nem meglepő tehát, hogy a brit kormány elutasítja ezt a megközelítést és foggal-körömmel ragaszkodik a rebate-hez.

A kohéziós országok futnak a pénzük után

A kohéziós forrásokért harcoló 15 ország, köztük Magyarország is viszont úgy tűnik, hogy egyre kisebb összegért harcol. Az Európai Bizottság eleinte vehemensen bírált javaslata a kirajzolódó lehetőségek között már a legelfogadhatóbb verziónak tűnik az uniós költségvetés nettó kedvezményezettjei számára. A Kohézió Barátai csoport így már azért küzdenek, hogy a felzárkóztatásra szánt keret a következő hét évben legalább a bizottság által javasolt szinten maradjanak - véli a Bruxinfo.

Magyarország helyzetét tovább rontja az új javaslat a brüsszeli hírportál szerint, hiszen becslések szerint további 5 százalékkal csökkenti a következő időszakban a direkt támogatásokat (454 millió euróval hét év alatt); vélhetően lefarag a vidékfejlesztési támogatásokból is és bizonyosan nem javít a helyzeten a kohéziós politikai forrásokat illetően, hiszen tovább farag az általános keretből. Brüsszel javaslata a jelenleg rendelkezésre álló források közel 30 százalékát venné el 2014 és 2020 között.

A tárgyalási keretben ugyanakkor van egy formula, ami lehetővé tenné, hogy a 2008 és 2011 között súlyos recesszióban lévő országokkal, így hazánkkal is kivételt tegyenek a felső támogatási határ rögzítésekor - írja a Bruxinfo. Ez a jelenlegi formula szerint 2,4 és 2,5 százalék helyett akár 2,99 százalék is lehetne, de erre tanácsi források szerint szinte semmi remény. Egyes információk szerint a magyarok vagy a baltiak GDP-arányosan 2,8 százalékos felső határral is beérnék, ám egyelőre erre sincs különösebb fogadókészség.

Hogyan tovább?

A hétfő esti munkavacsorát követően, ahol Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke találkozik az uniós állam- és kormányfőivel, kedden az általános ügyek tanácsa is megvitatja zárt ajtók mögött a dosszié állását. A csúcs csütörtök reggel kezdődik, amikor Van Rompuy egyesével leül tárgyalni immár a kedden-szerdán elkészülő újabb javaslatról az egyes országok vezetőivel. A Bruxinfo szerint este 8 órakor kerül sor az EP elnökével tartandó hagyományos eszmecserére. Ezt követően döntenek Yves Mersch luxemburgi jegybankelnök kinevezéséről az Európai Központi Bank igazgatótanácsába, majd megkezdődik az előrejelzések szerint akár több napig is elhúzódó költségvetési vita.