Az athéni kormány e heti házi feladata egyszerű: össze kell kaparnia a kormányzati szervezetek páncélszekrényeinek mélyéről az utolsó eurócenteket is, hogy ki tudja fizetni a közalkalmazottak havi bérét és az esedékes nyugdíjakat. Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) pénteken világossá tették, hogy egy fillér átutalását sem fogják javasolni az EU-IMF hitelcsomag maradékából, amíg Athén nem tesz le az asztalra egy átfogó reformcsomagot - emlékeztet a Bloomberg összefoglalója.

A szabadpiacon jó ideje eladhatatlanok a görög állampapírok, a hároméves kötvény hozama a tovább csökkenő kereslet miatt a hét utolsó munkanapján is nőtt, ezúttal 1,44 százalékponttal, 26,3 százalékra. További vészjelzés az ország vezetésének, hogy folytatódik a betétek pánikszerű kivonása a bankokból: a múlt hét öt munkanapja alatt újabb 1,3 milliárd eurót vettek fel a számláikról az ügyfelek. Eközben a hónap végén 1,5 milliárd eurót kell kifizetni az állami alkalmazottaknak és a nyugdíjasoknak.

Vegyenek vissza!

Az idegeskedés egyre határozottabban látszik a közhangulaton is. A Macedóniai Egyetem és a Skai TV közös felmérése szerint, amely a múlt héten jelent meg, immáron csak a lakosság 46 százaléka támogatja, hogy a kormány keményen alkudozzon a Görögországot finanszírozó EU-val és IMF-fel. Ez drámai változás ahhoz képest, hogy egy hónappal korábban még 56 százalék volt ez az arány. A közvélemény-kutatás 1007 válaszadó megkérdezésén alapul, hibahatára három százalékpont.

Nem mutat jobb képet a görögök hangulatáról az a két hét végi felmérés sem, amelyekből kiderül, hogy rettegnek az államcsődtől. Az Alco intézet vizsgálata szerint, amelyet a Proto Thema újság közölt a megkérdezettek 63 százaléka reális lehetőségnek tartja az államcsődöt. A válaszadók 48 százalékát aggasztja az a lehetőség, hogy Görögország kilép az eurózónából.

Patakocskából erecske

Idegesítheti a görögöket az is, hogy az IMF és a Világbank nemrégiben tartott éves konferenciáján az a konszenzus alakult ki, hogy a görögök távozásának tovagyűrűző hatásai kezelhetők lennének. Egyébként a piaci idegesség kezd meglátszani a többi dél-európai eurótagország kötvényhozamain.

Az Európai Központi Bank szokás szerint szerdán dönt arról, hogy emeli-e a görög bankok euróellátását biztosító ELA forrást, illetve május 6-án derülhet ki, hogy változtat-e ennek hozzáférési feltételein. Ha igen, az erecskévé szűkítheti az utolsó patakocskát, amelyen keresztül még euró áramlik az országba.

Forró drót és egyebek

Teljesen megoldható lenne és szükségesnek is látszik egy átmeneti megállapodás megkötése - jelentette ki Jánisz Dragaszakisz miniszterelnök-helyettes anélkül, hogy ennek tartalmát részletezte volna. Ha nem jutunk pénzhez, akkor kénytelenek leszünk saját magunk megoldani a gondokat olyan intézkedésekkel, amelyeket eddig igyekeztünk elkerülni - mondta a politikus az Avgi című lapnak, amelyet a kormányzó radikális baloldali Sziriza párthoz közel állónak tartanak. Az utóbbi megjegyzésével nemigen célozhatott másra, mint hogy korlátozniuk kellene a tőkemozgásokat, azaz például legalább részlegesen zárolniuk kellene a bankszámlákat.

A görög pénzügyminisztérium szóvivője a hét végén nem volt hajlandó kommentálni az ország pénztartalékainak maradékával kapcsolatos találgatásokat. A Financial Times értesülése szerint az önkormányzatok megtagdták annak az elnöki rendeletnek a végrehajtását, amely szerint át kellett volna utalniuk készpénztartalékiaikat a központi banknak. Attól tartanak, hogy államcsőd esetén bottal üthetnék a pénzük nyomát.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök eközben forró dróton tarja a kapcsolatot Angela Merkel német kancellárral, mert szakértők szerint ha napokon belül nem jutnak túl a pénzügyi holtponton, akkor elkerülhetetlen lesz a fizetésképtelenség. Emellett mérlegelnie kell az eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem kérését, miszerint ő vagy valamelyik kormányfőhelyettes vegye át Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter helyét a testületben, mert vele nem tudnak szót érteni (lásd keretes írásunkat). Német lapértesülések szerint Ciprasz rendkívüli EU-csúcs összehívását kezdeményezheti Görögország ügyében.

Politikai sakkhúzás

Szakértők szerint a megoldás kulcsa lehet, hogy a Sziriza a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint minden baj ellenére utcahosszal, 15 százalékponttal vezet a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia előtt. Egyre inkább úgy látjuk, hogy ha az utolsó pillanatban nem jön létre valamilyen megállapodás az EU-IMF hitelcsomag maradék részletének átutalásáról, akkor Ciprasz kormányfő rendkívüli választások kiírását fogja kezdeményezni - véli Michael Michaelides, a brit RBS bank stratégája.

A választások persze újabb nagy felfordulást hoznak, ám miután a görögök határozottan támogatják az euró megtartását, utat nyithatnak azelőtt, hogy a kormánypárt ehhez igazítsa politikáját. Más szóval a Sziriza borítékolható győzelme arra adna felhatalmazást az új kormánynak, hogy mindenképpen állapodjon meg a donorokkal. Legalábbis így gondolja az optimistának tűnő elemző.