Az Európai Központi Bank (EKB) ma 25 bázisponttal csökkentette irányadó kamatait háromnegyed évvel azután, hogy a kamatemelési ciklus befejeződött. A döntés után Christine Lagarde, az EKB elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondta, hogy tavaly szeptember óta nagyot csökkent az infláció, ezért kerülhetett most sor a kamatcsökkentésre.

Maradt még feladat

Az infláció elleni harc ugyanakkor nem ért még véget, az infláció még nem érte el a jegybanki célt, feltehetően még jövőre is fölötte lesz, ha nem is sokkal.

  • Idén 2,5 százalék a várható érték;
  • jövőre 2,2 százalék lehet;
  • viszont 2026-ban már csak 1,8 százalék. 

A maginfláció idén várhatóan 2,8 százalék, jövőre 2,2 százalék, 2026-ban pedig kereken 2 százalék lesz, vagyis addigra áll helyre az árstabilitás.

Ezek magasabb értékek, mint amit márciusban becsültek, ezért a monetáris politika még szigorú marad, nem sietik el a további kamatcsökkentést, sőt, nem is határozzák meg, mikor kerülhet erre sor. Ugyanakkor az EKB csökkenti a jegybanki mérleget, vagyis az eszközvásárlási programok során az általa megvásárolt állampapírok és egyéb értékpapírok mennyiségét leépíti.

Így fokozatosan kivonják a piacról a fedezetlen pénzt, ami ugyancsak értelemszerűen az inflációt mérséklő hatással bír.

Javuló gazdasági környezet

Ami az eurózóna gazdaságát illeti: az első negyedévben négy negyedéves stagnálás után immár növekedett az eurózóna gazdasága, erősödött az export és a belső kereslet is. A foglalkoztatottság 0,3 százalékkal emelkedett, a munkanélküliség az euró bevezetése óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Fontos, hogy a nemzeti kormányok csökkentsék a költségvetési hiányokat és országaik eladósodottságát.

Kockázatok természetesen maradtak még, ilyenek lehetnek az orosz-ukrán háború alakulása vagy a közel-keleti helyzet, de akár a piacokon is előfordulhat, hogy csökken a kockázatvállalási hajlandóság, emelkedhetnek a hozamok. Mindazonáltal arra számítanak, hogy ha nem történnek rendkívüli események, akkor az infláció ha lassan, is, de tovább csökken, a piaci hozamok nem emelkednek már, a hitelezés élénkülhet. Az eurózóna bankjai stabilak, válságállók. 

Mi várható?

A jegybank adatvezérelt üzemmódban fog működni, ülésről ülésre tekintik át, mikor tegyenek további lépéseket. Ezért most nem is határoznak meg semmilyen várható forgatókönyvet, vagyis nem ígérik, hogy mikor várható a következő kamatvágás, még azt sem, hogy egyáltalán idén sor kerülhet-e rá.

Mindazonáltal az EKB új, 3,75 százalékos betéti kamata, ami az alapkamatnak tekinthető, nem magas nemzetközi összevetésben, különösen, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 5,25-5,50 százalék közti sávban lévő alapkamatával hasonlítjuk össze.