A korábbiakhoz hasonló mértékű, újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésre számított a piac az Európai Központi Banktól, amely a várakozásoknak megfelelő döntést hozta.

Az új kamatkondíciókat 14:15-kor jelentették be, ezt 14:45-től követi Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatója. Az EKB közleménye is megjelent, benne a friss makrogazdasági előrejelzés sarokszámaival. 

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. A betéti kamat 2,5 százalék lesz március 12-től.

Így alakulhat az infláció

A dezinflációs folyamat jó úton halad. Az infláció összességében továbbra is a szakértők várakozásainak megfelelően alakul, a legfrissebb prognózisok pedig szoros összhangban vannak az előzőleg várt inflációval. A szakértők most 2025-ben átlagosan 2,3 százalékos, 2026-ban 1,9 százalékos, 2027-ben pedig 2 százalékos inflációt prognosztizálnak. A 2025-re vonatkozó felfelé módosítás hátterében az erősebb energiaár-dinamika áll. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett (mag)inflációs prognózis 2025-ben átlagosan 2,2 százalék, 2026-ban 2 százalék, 2027-ben pedig 1,9 százalék.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója szerint az infláció tartósan megállapodik a Kormányzótanács 2 százalékos középtávú célja környékén.

Kockázatok ugyanakkor maradtak. "A belföldi infláció még mindig magas, aminek fő oka az, hogy bizonyos ágazatokban a bérek és az árak számottevő késedelemmel még mindig az infláció múltbeli megugrásához igazodnak. A bérnövekedés ugyanakkor a vártnak megfelelően mérséklődik, a nyereségek pedig az inflációs hatást részlegesen tompítják" - áll a közleményben. 

Ezt gondolják a hitelezésről

A monetáris politika érdemi módon kevésbé restriktívvé válik, ahogy a kamatvágások nyomán az új hitelek felvétele egyre kevésbé drága a vállalatok és a háztartások számára, és élénkül a hitelnövekedés. Ugyanakkor a finanszírozási feltételek lazulásának ellenszelet okoz, hogy a múltbeli kamatemelések továbbra is folyamatosan áttevődnek a hitelállományra, és a hitelezés összességében változatlanul visszafogott.

Gyenge a gazdaság, újra lefelé korrigálták a várakozásokat

A gazdaság továbbra is kihívásokkal küzd, így a szakértők növekedési prognózisaikat ismét lefelé korrigálták: 2025-ben 0,9 százalék-ra, 2026-ban 1,2-re, 2027-ben pedig 1,3-ra. A 2025-ös és 2026-os lefelé irányuló módosítások az alacsonyabb kivitelnek és a jelenleg tapasztalható gyenge beruházásnak tudhatók be, amelyek részben a kereskedelmi szabályozást érintő nagymértékű bizonytalanságból és a tágabb értelemben vett gazdaságpolitikai bizonytalanságból származnak (ez egyértelmű utalás a Trump féle vámpolitikára). Az emelkedő reáljövedelmek és a múltbeli kamatemelések fokozatosan lecsengő hatásai továbbra is azok a fő tényezők, amelyek az idővel várt keresletélénkülést alátámasztják.

Piaci reakciók

Mivel a vártnak megfelelő döntés született, bár a lefelé módosított növekedési prognózis okozhatott meglepetést, nagyobb kilengések nem látszanak a piacokon. Az euró-forint 400 körül billeg, az euró-dollár kurzus emelkedik. A Bloomberghez befutó gyors-értékelések szerint a közlemény hangneme inkább kissé hawkish (szigorúbb). Ez állhat az euró erősödése mögött, a dollárral szembeni árfolyam egyébként 4 hónapos csúcson is járt, közvetlenül a közlemény megjelenése után. A forint ismét bekukucskált 400 alá.

A Bloombergnek a Deutsche Bank vezető elemzője, Mark Wall ezt mondta: "Az EKB kihívást jelentő helyzetben van a közeljövőben bejelentett amerikai vámok miatt. Amelyek további kamatcsökkentéseket - és más ösztönző intézkedéseket is - tehetnek szükségessé. Valamint az elkövetkező években a magasabb védelmi kiadások iránti növekvő elkötelezettség is nehezíti az EKB helyzetét."

Erről beszél az EKB elnöke

Szokás szerint a közlemény fő mondanivalóinak áttekintésével kezdett Christine Lagarde. Majd a gazdasági helyzet elemzésével folytatta, megjegyezve, hogy a nagyfokú bizonytalanság belföldön és külföldön egyaránt árt az exportnak és a beruházásoknak. Ez a korábban vártnál jobban fogja "terhelni" a növekedést - mondja.

Lagarde szerint a növekedési kockázatok azonban összességében lefelé mutatnak. A pozitívumokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy „a védelmi infrastruktúrára fordított kiadások növekedése szintén hozzájárulhat a növekedéshez”. Végre szóba került a német költségvetési fordulat is. Kommentálni egyelőre nem tudja Lagarde a németek döntését, mert annak nincsenek meg a részletei és így nem lehet látni az inflációra gyakorolt hatását. 

Két lehetőség van: a védelmi és infrastrukturális kiadások növelése az aggregált keresletre gyakorolt hatásán keresztül az inflációt is növelheti - mondja Lagarde. „Az infláció azonban lefelé tartva is okozhat negatív meglepetést, ha a monetáris politika a vártnál jobban visszafogja a keresletet.”

Az elnök utalt rá, minden eddiginél igazabb lesz, hogy adatvezérelt üzemmódban működnek és a kamatokról szóló döntéseiket továbbra sem befolyásolja, hogy melyek a deviza-, vagy kötvénypiaci árváltozások. Ez a válasz arra a kérdésre érkezett, amely a kamatcsökkentési ciklus esetleges felfüggesztésére vonatkozott. Lényegében kitérő választ kapott a kérdező.