A várakozásoknak megfelelő döntés született, negyed százalékponttal mérsékelte az irányadó kamatokat az Európai Központi Bank.

Szinte biztosra lehetett venni az újabb 25 bázispontos kamatvágást, mivel az eurózónában sikerült leszorítani az inflációt, ugyanakkor erősek a növekedési aggodalmak. Utóbbira ma egy friss adat is ráerősített: az elemzői várakozásokkal szemben stagnált az eurózóna gazdasága 2024 negyedik negyedévében.

Makrogazdasági előrejelzést ezúttal nem tesz közzé az EKB. 14:45-kor kezdődik Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatója, amiről az Economx is tudósít.

A közlemény szerint a dezinflációs folyamat jó úton halad, az infláció nagyrészt összhangban mozog a szakértői prognózissal, és az idei év folyamán várhatóan visszatér a Kormányzótanács középtávú 2 százalékos céljához.

Ezért maradt még a cél felett az infláció

Az EKB szerint annak oka, hogy a belföldi infláció még mindig magas az, hogy bizonyos ágazatokban a béreknek és az áraknak az infláció múltbeli megugrásához való igazodása számottevő késedelemmel még mindig folyamatban van. A bérnövekedés ugyanakkor a vártnak megfelelően mérséklődik, a nyereségek pedig az inflációs hatást részlegesen tompítják.

Decemberben 2,4 százalék volt az euróövezeti éves infláció.

A Kormányzótanács közelmúltbeli kamatvágásainak az eredményeként az új hitelek felvétele fokozatosan olcsóbbá válik a vállalatok és a háztartások számára. A finanszírozási feltételek ugyanakkor továbbra is szigorúak, többek között azért, mert a monetáris politika változatlanul restriktív, és a múltbeli kamatemelések hatása továbbra is folyamatosan átgyűrűzik a hitelállományokra, ahogy néhány lejáró hitelt magasabb kamattal görgetnek tovább. A gazdaság továbbra is ellenszéllel küzd, de az emelkedő reáljövedelmek és a restriktív monetáris politika hatásainak fokozatos lecsengése nyomán idővel várhatóan megélénkül a kereslet.

Az EKB új kamatai

A betéti rendelkezésre állás konstrukciójának, az irányadó refinanszírozási műveleteknek és az aktív oldali rendelkezésre állásnak a kamatait 2025. február 5-i hatállyal 2,75 százalékra, 2,90-ra, illetve 3,15-ra csökkentette az EKB.

Piaci reakciók

A forint erősödik, de csak kis mértékben. A döntést követően rövid időre 407 alatt is járt az euró-forint keresztárfolyam. Utána viszont korrigált a jegyzés, összhangban azzal, hogy a dollár erősödni kezdett az euróval szemben.

A 2,75 százalékos betéti kamat továbbra is korlátozó, ami túl szigorú az eurózóna gazdaságának jelenlegi gyenge állapotához képest – írta első kommentjében az ING Research globális makrogazdasági vezetője, Carsten Brzeski.

A német üzleti lobbiszervezet (DIHK) támogatja az EKB óvatos hozzáállását a kamatlábak csökkentésére, még akkor is, ha Németország negyedik negyedévi 0,2 százalékos gazdasági visszaesése azt sugallja, hogy lehetne tere lazább monetáris politikának.

„Az infláció fellendülésével kapcsolatos bizonytalanság negatív hatással lenne a németországi gazdasági folyamatokra” – mondja Volker Treier, a DIHK elemzője. A lobbiszervezet a versenyképesség fokozására szólítja majd fel a következő német kormányt.

Elkezdődött a sajtótájékoztató

Kisebb késéssel indult az EKB elnökének tájékoztatója, a közlemény legfontosabb pontjainak megismétlésével. A jövőbeni döntéseket továbbra is adatvezérelt megközelítés szerint hozzák meg - hangzott el. Közben sorra futnak be a Bloomberghez az elemzői kommentek, köztük olyanok is vannak, amelyek szerint meg lehetett volna fontolni egy 50 bázispontos csökkentést is. Lagarde szerint a fogyasztói bizalom még mindig törékeny, és a háztartások nem növelik kiadásaikat. Ugyanakkor a kilábalásnak már adottak a feltételei. Ráadásul az export is támogathatja a fellendülést, persze csak akkor ha a kereskedelmi kockázatok (vámháború) nem erősödnek.

Az inflációs kockázatok közé tartozik a bérnövekedés és a geopolitikai feszültség, mondta Lagarde. Másrészt az infláció alacsonyabbra fordulhat, ha a gazdaság továbbra is csalódást okoz. Ugyanakkor úgy véli, a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok enyhültek összességében.

Nincs egyértelmű vélemény arról, hogy a kereskedelmi háború mit jelent az eurózóna inflációjára nézve - tette hozzá az elnök, aki kérdésre válaszolva elmondta, a 25 bázispontos csökkentés mögött egyhangú döntés állt.

Az 50 bázispontos csökkentés kérdése most fel sem merült - jelezte egy kérdésre Lagarde. A kamatcsökkentési ciklus végét egyelőre nem látják. Az elnök szerint nincs stagfláció, infláció van, ami gazdasági visszazárkózással párosul. 

Két és fél hónapos csúcson a forint

A sajtótájékoztató alatt látványosan erősödött az euró, részben azért mert a vártnál rosszabb GDP adat érkezett Amerikából, ami gyengítette a dollárt. Mindezek nagy nyertese a többi feltörekvő piaci deviza mellett a forint, amely az euróval szemben 406,6-ig csökkent. Utoljára ilyen november közepén fordult elő.