Szemben a bejáratott gazdasági sémákkal, a világjárvány óta úgy lett rekordalacsony a munkanélküliség, hogy közben a bérek is megugrottak. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakértők egyelőre nem fordíthatnak hátat az inflációnak, még úgy sem, hogy az 3 százalék alatt van az euróövezetben.
Chirstine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke múlt héten, a davosi Világgazdasági Konferencián arról beszélt, hogy az EKB terveit nagyban befolyásolhatja a bérnövekedés. Kollégáihoz hasonlóan pedig ő is a 2024-es bérekről szóló adatokra vár, mielőtt elkötelezné magát a hitelfelvételi költségek csökkentése mellett. Tavaszig azonban várni kell erre.
Soeren Radde, a Point72 vagyonkezelő európai gazdaságkutatási vezetője a Bloomberg-nek arról beszélt, hogy az irány a munkaerőpiac enyhüléséhez vezethet, ugyanakkor a legérintettebb részeken, mint például Németország, meglepően lassú ennek a folyamata. Az elemző szerint ráadásul még az EKB prognózisához képest is tovább húzódhat.
A központi bank meglátásai szerint idén emelkedik a munkanélküliség, a bérnövekedés pedig enyhül, a 2023-as 5,3 százalékról 2026-ra 3,3-ra. A gazdaság egyes szegletei, mint a németországi feldolgozóipar, lassulást mutatnak. Azonban továbbra is nagy a bizonytalanság.
Mindez azt jelenti, hogy ez EKB az év első két döntésénél – január 25-én és március 7-én – várhatóan nem tesz lépéseket, a piacok kettő a háromhoz eséllyel vélik úgy, hogy áprilisban csökkenhet először a kamat.
Több spekuláció is van arról, hogy a munkaerőpiac hogy tartja magát ilyen jól, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) közgazdászai szerint akkor beszélünk munkaerő-felhalmozásról, amikor a cégek nem szívesen csökkentenek létszámot, mert félnek, hogy később munkaerőhiány alakul ki. A szakértők pedig úgy vélik, hogy a rövidebb munkaidő iránt növekvő preferencia ronthat a helyzeten. Más elméletek szerint pedig a világjárvány óta sokkal többen mennek el betegszabadságra.
A helyzetet tovább bonyolítja az is, hogy csökken a termelékenység, ami hozzájárult a fajlagos munkaerőköltségek emelkedéséhez is, melyet az EKB decemberben emelt ki, a megnövekedett belföldi árnyomás háttereként.
Sylvain Broyer, az S&P Global EMEA régió vezető közgazdásza szerint bármi is történik, az nem csak a munkavállalók követeléseitől függ, hanem attól is, hogyan reagálnak majd a vállalatok a magasabb fizetésekre.
Mint mondta, lényegében az eladási árak emelése között választhatnak, hogy a haszonkulcsot stabilan tarthassák, ez azonban hátrányos lenne az EKB számára. Ellenkező esetben azonban Broyer szerint újra kell értelmezni a munkahelyteremtést, ami arra mutatna rá, hogy a munkaerőpiac talán kevésbé rugalmas, mint az eddig gondolták.