A koronavírus-járvány első nagy hulláma idején, 2020-ban az Egyesült Királyságban Magyarországon elképzelhetetlen, drákói szabályok korlátozták az emberek mozgását. Nem vehettek részt elhunyt rokonaik temetésén, még a lakásokon belül sem érintkezhettek mással közvetlen családtagjaikon kívül, kórházban, idősotthonban lévő családtagjaikat nem látogathatták meg, a gyerekek nem játszhattak barátaikkal. A kormány tisztviselőinek egy része, köztük a miniszterelnök azonban rendszeres bulikat rendeztek, amiről hivatalos jelentés készült és hosszas huzavona után a napokban megjelent.

Mindebben nincs újdonság, ami érdekes az az, hogy milyen következtetést vonunk le az ország miniszterelnökével, Boris Johnsonnal kapcsolatban – derül ki a Financial Times cikkéből. A világ első számú sajtóorgánumai között lévő brit üzleti lap szerkesztői szokatlanul egyértelmű következtetést vonnak le az ügyből: Johnson végérvényesen megtörte a bizalmat a választókkal, ami demokráciákban, különösen válságos időkben elfogadhatatlan.

Kapcsolódó

Az olvasó joggal teheti fel a kérdést, hogy miért nem kerül ez az ügy a lerágott csontok közé, amikor Európának azzal kell szembenéznie, hogy keleti szélén esztelen háború dúl és a szigetország társadalma részben emiatt megélhetési válságba zuhanhat. A kormányzó Konzervatív Párt támogatói és a hozzá lojális sajtó éppen ezt kommunikálja: hagyjuk már a „party gate-ként” emlegetett botrányt, van éppen elég dolog, ami miatt aggódhatunk!

Az alapokról van szó

A brit üzleti lap szerkesztői szerint azonban nem felszíni problémáról van itt szó, hanem az alapokról. A vezetőknek demokráciákban kötelességük alkalmazkodni azokhoz a szabályokhoz, amelyeket ők alkotnak. Ennek tükrében a kérdés az, hogy Johnsonnak kell-e vezetnie az országot olyan időkben, amikor az kemény próbatétel elé került. A kormányzati emberek partijairól szóló jelentésből az derül ki, hogy nem – vélik a cikkírók.

A miniszterelnök ül a csúcsán annak az tivornyázós szervezeti kultúrának, amely a Downing Streetet manapság jellemzi. A rendőrség több tucat társával együtt rá is pénzbüntetést szabott ki, amivel ő az első brit kormányfő, akit elmeszeltek a törvények megsértése miatt. A jelentés lerészegedésekre, veszekedésekre derített fényt, a bulizás helyenként olyan nyomot hagyott a kormányzat irodai infrastruktúráján, hogy sok órás takarításra volt szükség az eltüntetéséhez.

Ennek tükrében világos, hogy Johnson félrevezette a parlamentet – újabb ősbűn minden demokráciában –, amikor azt állította, hogy a bulikon nem sértették meg a covidkorlátozásokat. Ezzel éppen olyan tiszteletlenül viselkedett az törvényhozással, mint amilyennel a korlátozások megsértésével a társadalommal szemben viselkedett.

A képviselőknél a labda

A kormányba vetett bizalmat aláásó két ügyön kívül a party gate hónapokon át tartó kormányzási válságot okozott. Mivel Johnsonnak a megmagyarázhatatlant kellett magyaráznia nem tehetett mást, mint hogy megpróbálja kifogni a szelet azoknak a tory parlamenti képviselőknek a vitorlájából, akik a menesztését akarják. Szükséges reformokat halasztott el, hogy elnyerje egyesek jóindulatát a pártjában. Eközben csak néhány tanácsadójától vált meg a party gate kapcsán, világossá téve, hogy nem kíván lemondani.

Konzervatív képviselőtársai egy a pártelnök-miniszterelnök ellen benyújtott párton belüli bizalmatlansági indítvánnyal eltávolíthatnák a hatalomból – majd parlamenti többségükre alapozva új kormányfőt választhatnának –, ám vonakodnak ezt tenni. Annak ellenére, hogy Johnson népszerűsége alászállt, és a párt számos kínos vereséget szenvedett el a nemrégiben tartott helyi választásokon, azaz messze nem egyértelmű, hogy a jelenlegi miniszterelnök vezetésével van-e a toryknak a legjobb győzelmi esélyük a következő parlamenti választásokon.

A döntést korábban azzal halogatták, hogy meg kell várni a party gate-ről szóló jelentést – amelynek nyilvánosságra hozatalát késleltette, hogy a szabálysértéseket vizsgáló rendőrségi eljárás végéig elhalasztották a publikálását –, most Johnson azt mondta, ideje továbblépni a dolgon. A brit üzleti lap szerkesztői szerint valóban ideje továbblépni, de nem úgy, ahogy a brit miniszterelnök gondolja.