A görög kormány megkapta a többséget a parlamentben a 28 milliárd eurós, ötéves megszorítócsomaghoz már szerdán, a csütörtöki szavazás során a képviselők a megszorítások menetrendjére és a konkrét összegekre adták áldásukat, ezzel elhárítva az utolsó akadályt is az EU-IMF mentőcsomag következő részlete elől.

A 12 milliárd eurós hitelrészlet mindenképpen szükséges ahhoz, hogy Görögország elkerülje a július közepi, de legkésőbb augusztus 20-i államcsődöt, amikor is jelentősebb mennyiségű állampapír jár le.

Kapcsolódó

Ennek ellenére a hosszú távú problémák még egyáltalán nem megoldottak: a mentőcsomag igazából csak időt ad arra, hogy kidolgozhassák a következő mentőövet, ami feltehetően hasonlóan 110 milliárd euróra rúghat. Az államcsőd esélye továbbra is magas: a piacok szerint a 340 milliárd eurós adóssághegy - a GDP 150 százaléka - 80 százalékos eséllyel csődbe taszítja az országot.

Mikor jön a pénz?

A szavazások előtt a belga miniszterelnök, Didier Reynders, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a második szavazás során a görög parlament a részleteket is elfogadja, akkor az eurózóna pénzügyminiszterei a vasárnapi találkozójukon rábólinthatnak a 12 milliárd eurós részlet átutalására.

Az IMF részéről várható részletet július 5-én hagyhatják jóvá - írja a Reuters.

A hírügynökség azonban megjegyzi, hogy ez a részlet ugyan megmenti Görögországot az azonnali csődtől, de ez azt is jelenti, hogy a pénzpiacokról nem jut forrásokhoz és egy második mentőcsomagra lesz szükség ahhoz, hogy az ország finanszírozása 2014-ig biztosított legyen.

Ahhoz pedig, hogy az ország teljesíteni tudja az EU/IMF által elvárt kitűzött célokat, a jelenlegi görög kormánynak 5 milliárd euró értékű vagyont kell értékesítenie, különben ismét elzárják a pénzcsapokat a hitelezők.

A döntések kivitelezését nehezíti még a lakosság részéről tanúsított teljes visszautasítás is, amely országszerte heves tüntetésekben nyilvánul meg.

A törvénytervezet hatása

A 2011-2015 időszakra vonatkozó megszorítási csomag értéke eléri a 28,4 milliárd eurót (7637 milliárd forint) - vagyis ennyivel javítja a költségvetések egyensúlyát. Az athéni kormányzat a parlamentnek pénteken benyújtott törvénytervezet szerint 14,32 milliárd euróval csökkenti a kiadásait, míg a bevételeit 14,09 milliárd euróval növeli.

Az adósság- és költségvetési gondok mellett Görögország komoly reálgazdasági problémákkal is szembenéz. A munkanélküliség márciusban 16 százalék fölé emelkedett, a görög GDP pedig idén még 3 százalékkal zsugorodhat, mielőtt jövőre szerény emelkedést produkálna a Valutaalap szerint.

Ráadásul szerdán, a parlamenti szavazás előtt, elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy ha Görögország egyelőre meg is menekül az államcsőd rémétől, a piacok bizonyára nem fognak egy csapásra úgy tenni, mintha más európai államokban nem merülhetnének föl hasonló problémák. Így például Portugáliában és Írországban, amelyek az általános vélekedés szerint a következő áldozatai lehetnek a kötvénypiacon a Görögországból kiindult domino-effektusnak.