Az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntések várnak jövőre az uniós döntéshozókra. Svédország veszi át januártól a következő fél évre az unió soros elnökségét, a napirendi pontok közt pedig fajsúlyos döntések szerepelnek.

Szabadkereskedelem Ukrajnával

Az unió jelenleg úgynevezett szolidaritási folyosókat működtet annak érdekében, hogy az ukrán gabonafélék és más élelmiszer-alapanyagok kijussanak az országból azt követően, hogy Oroszország megnehezítette a tengeri szállítást.

A szárazföldi útvonalakon az unióba áramló mezőgazdasági termékek ugyanakkor torzítják az Ukrajnával határos országok élelmiszerpiacait, veszélybe sodorva a balti államok és Lengyelország gazdáinak versenyképességét.

A svéd elnökségnek megoldást kell találnia a problémára, vagy olyan döntést kell meghoznia, amely korlátozza a szárazföldi szállítási útvonalakon érkező alapanyagok beáramlását az unióba – foglalta össze a legfőbb feladatokat az Euractiv.

Régóta húzódik az egységes címkézés bevezetése

Késik az Európai Unióban gyártott élelmiszerek címkézésének egységesítése. A tervek szerint az összetevőkről minden tagállamban azonos jelölést kellene elhelyezni a termékeken. Ezek tartalmáról ugyanakkor heves vita folyik, mivel erőteljes a gyártók lobbitevékenysége.

Korábban heves piaci reakciókat váltott ki Franciaország, ahol az EU-ban először tiltották meg az alternatív húspótlók, vagyis a növényi alapú húshelyettesítő készítmények címkéjén az olyan megnevezéseket, amelyekből a fogyasztó számára nem derül ki egyértelműen, hogy az adott termék nem tartalmaz állati eredetű fehérjét.

A svéd elnökségnek nincs könnyű dolga, mivel nem csak a tagállamok eltérő álláspontja között kell megtalálni az arany középutat, de az élelmiszeripar befolyásos szereplőitől is erőteljes érdekérvényesítésre lehet számítani.

Növényvédő szerek: harcban a tagállamok és a zöldlobbi

Az uniós élelmiszerreform egyik fontos küldetése, hogy 2030-ra felére csökkenjen az uniós mezőgazdaságban a növényvédő szerek felhasználása. Decemberben a tagállamok elhalasztották a növényvédők csökkentésére előterjesztett menetrendet, további hatásvizsgálatokat kérve Brüsszeltől.

Nagy István agrárminiszter korábban kiemelte:

Magyarország egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, azonban a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy emiatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. Szerinte nem hozható felelős döntés, amíg nem ismert, hogy a bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az Európai Unió mezőgazdasági termelése, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség.

A javaslat következményeit bemutatni hivatott hatástanulmány ugyanis nem tartalmazza számszerűen a várható gazdasági hatásokat.

A növényvédő szerek tilalma csak az új technológiák megjelenésével lehetséges
A növényvédő szerek tilalma csak az új technológiák megjelenésével lehetséges

A növényvédő szerek korlátozása azért jelent problémát, mert jelenleg csak az élőmunkaerő növelése jelent alternatívát használatuk kivezetése esetén. A mezőgazdaság ugyanakkor komoly munkaerőhiánnyal küzd. Az élőmunka és a növényvédők használatának híján a hozamok drasztikusan visszaesnének.

Génszerkesztés: lazítás, vagy versenyhátrány?

A jövő év első felében kerül napirendre az úgynevezett új géntechnológiák (NGT), ismertebb nevén a génszerkesztés kérdése.

Az NGT-k jelenleg a génmódosított organizmusokkal (GMO-k) esnek egy szabályozás alá, ugyanakkor a két technológia merőben eltér.

A hagyományos génmódosítás során a növényt egy idegen organizmus tulajdonságaival ruházzák fel, így válik például a kukorica ellenállóvá a kártevőknek. A növény képes a génmódosítással olyan anyag kibocsátására, amely elriasztja az élősködőket. A GMO-k tilalmát Magyarországon az Alaptörvény is kimondja, az EU legtöbb államában termesztésük szigorúan tilos. A GM-növények hátránya, hogy

  • ahol egyszer termesztették, ott már a hagyományos növény nem terem meg;
  • a technológia az 1990-es években terjedt el, így a GM-növények fogyasztásának egészségügyi hatásai kevésbé ismertek.

Az EU szabályai szerint a GM-növényeket külön engedélyeztetni kell. Egyes országokban, például Spanyolországban általános a termesztésük. A világ legnagyobb GMO kibocsátója az Egyesült Államok, ahol a kukorica, a cukorrépa vagy a repce 90 százaléka már génmódosított forrásból termesztett.

A génszerkesztés, vagyis az NGT-k merőben eltérnek a GMO-któl. A technológia is új, 2021 óta elérhető. Lényege, hogy az adott növényt nem módosítják más növénnyel, hanem a megfelelő génszakasz szerkesztésével teszik ellenállóvá például a kártevőknek, vagy az időjárásnak.

  • A technológia mellett érvelők szerint mindössze a növénynemesítés természetes folyamatát gyorsítják fel, amely alapesetben évekig eltart. 
  • Ellenzői a folyamatok ellenőrizhetetlenségével és a technológia még nem ismert következményeivel és annak szabályozatlanságával érvelnek.

Az NGT-kre jelenleg ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint a GMO-kra, amely a szakértők szerint rövid időn belül behozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós mezőgazdaságnak.

Szigorodó állatjólét: nagyobb kontroll az import fölött?

Szintén 2023 első felében várható a vita az állatjóléti szabályok további szigorításáról. A tagállamok egyetértenek az új szabályozással, mivel a 2009-ben elfogadott irányelv több pontja ma már elavult.

Ezzel összefüggésben ugyanakkor komoly vita van arról, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban foglalt, elsősorban a mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámkedvezmények miatt versenyhátrányba kerülnek az uniós gazdák.

Ennek oka, hogy a harmadik országokból érkező élelmiszerek gyártása, feldolgozása során a gyártóknak nem kell betartaniuk a szigorú uniós állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásokat. Így jóval olcsóbban képesek előállítani a termékeket, mint az uniós gazdák.

Az európai mezőgazdaság tehát a következő években belső és külső nehézségekkel egyaránt szembe kell, hogy nézzen, a központi kérdés pedig az, hogy megmarad-e Európa globális versenyképessége.