A görög kormányhivatalokban azzal telt a hét első napja, hogy a tisztviselők lázasan kerestek minden olyan eurócentet, amelyet minisztériumuk nélkülözni tud egy időre. Kétségbeesetten igyekeztek összekaparni a forrást az ország márciusi törlesztési kötelezettséginek fedezésére - derül ki az athéni ekathimerini.com hírportál cikkéből. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter összehívta helyetteseit, illetve számos más illetékest, hogy felhajtsanak minden elérhető pénzt.

Egy vezető pénzügyminisztériumi tisztviselő szerint "alternatív megoldásokat keresnek a márciusi likviditási kérdések megoldására". Várhatóan hozzányúlnak az állami intézmények készpénztartalékaihoz - nagyjából kétmilliárd eurót vonhatnak el az így rendelkezésre álló 3,5 milliárd euróból. Emellett elképzelhető, hogy elhalasztják az állami szállítók számláinak kifizetését - ehhez a trükkhöz sűrűn fordulnak a görög kormányok, amikor pénzszűkébe kerülnek. Ebből becslések szerint egymilliárd eurót tudnak összeszedni és van még kétmilliárd a tavalyi tartalékból is.

Nem lesz vevő

Az igazság pillanata, amely megmutathatja, hogy finanszírozható-e még Görögország, szerdán érkezik el. A kormány ugyanis a hét közepén akar kibocsátani 1,4 milliárd euró értékű hat hónapos kincstárjegyet, amelyből lejáró állampapírok birtokosait fizetnék ki. Az akció sikere kétséges, mivel a külföldi befektetők vonakodnak megújítani görög követeléseiket, a helyi bankokat pedig az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztette arra, hogy ne költsék - az ECB-től származó - pénzüket a kormány finanszírozására, mert elzárják az egyetlen pénzcsapot, azt a jegybanki hitelt (ELA), amelyből jószerével még euróhoz juthatnak.

Gavril Szakellaridisz kormányszóvivő csak annyit árult el az üggyel kapcsolatban, hogy keresik az IMF-nek járó 1,5 milliárd euró és a többi márciusban lejáró hitel forrását. A Valutaalap kölcsönének első, 300 milliós részlete pénteken esedékes. Varufakisz a hét végén azt mondta, hogy első számú prioritásuk az IMF-nek járó törlesztőrészlet kifizetése.

A kormányszóvivő megerősítette, hogy az athéni parlament nem fog szavazni a múlt kedden kötött görög-EU megállapodásról, azaz az EU-IMF hitelprogram négy hónapos meghosszabbításáról. Csak vitanapot rendeznek erről. A kormány attól tart, hogy koalíciós pártok képviselői sem szavaznák meg a megállapodást.

Mindenki ismétli önmagát

Eközben a kormány beterjesztette a törvényhozás elé első törvénycsomagját, amelyek célja a humanitárius válság enyhítése. Ennek jegyében egyebek mellett ingyen áramot és élelmiszert ajánlanak több ezer háztartásnak, továbbá a lakásbérlet díjának támogatását 30 ezer családnak.

Tovább folytatódik a nemzetközi verbális adok-kapok is. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a hét végén kijelentette, hogy ha a görögök akár csak egyetlen euró hitelük törlesztéséről is lecsúsznak, az "hitelesemény" lesz, azaz egyet fog jelenteni a görög állam fizetésképtelenségével, csődjével.

Varufakisz visszautasította Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport vezetője ajánlatát, miszerint ha a görögök előrelépnek a hitelezőknek kedves reformok terén, akkor már márciusban kaphatnak egy kis pénzt az EU-IMF hitelből megmaradt 7,2 milliárd euróból. Aláríhatnánk persze az előző kormány tavaly év végi vállalásairól szóló e-mailt, amely a legutóbbi megszorításokat tartalmazta, és máris megkapnánk a pénzt - jegyezte meg erre Varufakisz elismételve korábbi álláspontjukat, miszerint nem kérnek a pénzből, ha a hitelezők megszorításokat szabnak feltételül cserébe.

Ideig-óráig

Ha a nyárig ki akarják húzni új hitel igénybevétele nélkül, miközben az IMF-nek kifizetik, ami jár, akkor fel kellene pörgetniük a bevételeket - értékelte a helyzetet James Nixon, az Oxford Economics tanácsadó cég vezető elemzője a Bloombergnek nyilatkozva. Ez csak úgy sikerülhet, hogy végig kardélen járnának, a szakadék szélén egyensúlyoznának, improvizálnának ahelyett, hogy tervszerűen haladnának előre.

Egy vezető uniós tisztviselő szerint májusig húzhatják ki a görögök a tartalékaik felemésztésével. Ha azonban olyan intézkedéseket hoznak, mint legutóbb, amely lehetővé tette az adósok egy részének, hogy 100 apró részéletben törlesszék az állammal szemben fennálló hátralékukat, akkor már márciusban kifuthatnak a pénzükből. Ahogy az illető fogalmaz: nem szerencsés dolog olyan csacsiságot csinálni, hogy az adózás halogatására biztatják az embereket.

Közgazdászok szerint a tartalékok elégetésének és az állami szállítók kivasalásának mindenképpen tovagyűrűző hatásai lesznek a gazdaságban. Az utóbbi például beindítja a körbetartozást, a bérek kifizetésének halogatását. Ezt 2012-ben már eljátszották a görögök: hónapokig próbáltak működik az EU-IMF hitel igénybevétele nélkül, ami odavezetett, hogy a késedelmes hiteltörlesztések értéke a 2010-es 5,4 milliárd euróról 9,4 milliárdra emelkedett. És most keményebb a helyzet, mert a donorok és az athéni kormány közti bizalom a mélyponton van.

Zavaros háttérzaj

Az elmúlt napokban ellenmondó hírek érkeznek arról, hogy csomagolják-e már a görögöknek szánt újabb segélyt vagy sem. Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter arról beszélt egy fórumon, hogy tárgyalások folynak a harmadik, 30-50 milliárd eurós pakk összeállításáról. Az új programban elmondása szerint lazább feltételekhez kötnék a kölcsönök folyósítását, mint az eddigi kettőben.

Dijsselbloem szóvivője azonban tagadta, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnának egy új hitelcsomagról. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság illetékes elnökhelyettese később arról beszélt, hogy szükség lehet ugyan egy harmadik hitelre, mivel Görögország egyelőre nem képes forráshoz jutni a szabad kötvénypiacokon, de erre csak a most futó program júniusi kifutása után térhetnek vissza.