A látszat ellenére nem igaz az a mondás, miszerint régen minden jobb volt, sőt, ami azt illeti valójában most jobb minden, mint régen volt, és csak az a kérdés, meddig maradhat ez így - lamentál a Financial Timeson (FT) megjelent írásában Simon Kuper publicista. A ma embere nem sokkal azután, hogy nap mint nap felkel, az okos mobilján szembesülhet a közösségi médiából áradó rémes hírekkel. Az USA elnöke, Donald Trump legendás twitterbejegyéseitől kezdve a jemeni polgárháború eseményeiig sok minden ronthatja el a napját.

Annyiban mégis csak jobb volt valami régen, hogy a tévé feltalálása előtt nem jutottak el a borzalmas események képei az emberek elé. Az 1930-s évek ukrajnai éhezése, vagy a kínai nagy menetelés, vagy akár az 1990-es évek ruandai mészárlásának képei nem jelentek meg élőben az interneten, a közösségi médiában, míg mára eljutott oda a világ, hogy egy sorozatgyilkos egy ideig élőben közvetíthette Új-Zélandon elkövetett rémtetteit.

Kapcsolódó

Makacs statisztika

Ennek ellenére olyan szociológusok, mint az amerikai Steven Pinker vagy a svéd Hans Rosling azt állítják, hogy az egész világot alapul véve az átlagembernek soha nem volt olyan jó dolga a történelem során, mint manapság.

  • A Világbank statisztikája szerint csak minden tizedik ember élt extrém szegénységben (azaz kevesebb, mint napi 1,9 dollárból) 2015-ben, míg 1990-ben még 36 százalék volt az arányuk.
  • Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a 2016-ban születettek a világ átlagában 72 éves korukig élhetnek, ami 5,5 évvel több a 2000-es várakozásnál. Afrikában a gyermekgondozás javulásának és az AIDS visszaszorulásának köszönhetően 10,3 év a javulás.
  • Az Uppsala Conflict Data Group szerint 2017-ben kevesebb,mint 90 ezer ember halt meg szervezett (állami vagy privát) konfliktusokban, ami sokkal kisebb akár az elmúlt évek 2014-ben elért csúcsánál, akár az 1846 és 1990 közt mért adatoknál.
  • Ma ugyan 68,5 millió ember kénytelen otthonától távol élni - sokan közülük borzalmas körülmények között -, ami minden idők rekordja, de még ez is egy pozitív fejlemény következménye: sokan, akik korábban meghaltak a háborúkban, most el tudnak menekülni.
  • A világszintű egyenlőtlenség csökkent, miután az ázsiai országok közelebb kerültek a Nyugathoz és a 2008-2009-es gazdasági világválságban meggyötört országok talpra álltak. Az USA-ban 2017-ben a háztartások jövedelmének medián átlaga 61,372 ezer dollár (17,2 millió forint) volt, amivel ez a mutató visszatért a 2007-es szintre.
  • Még a demokrácia is javított 2005 óta: a Freedom House civil szervezet szerint több ember él szabadabban, mint korábban, a nők, a melegek és a fogyatékkal élők jogait jobban elismerik, mint az ezredforduló előtt. Ez nem jelenti azt, hogy ezeken a területeken nem áll még nagyon-nagyon hosszú út az emberiség előtt.
  • Végül a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai egyelőre nem sújtottak le az emberekre.

Van még tanulnivaló

Az FT publicistája szerint a felhasználók még csak most tanulják, hogyan kezeljék értékén a közösségi médiát. Váratlanul érte őket, hogy gyorsan és a korábbinál közvetlenebb kapcsolatban kerülhetnek rasszistákkal, szociopatákkal, akiktől halálos fenyegetéseket is kaphatnak. Azok a gazfickók, akik 25 éve idős hölgyeket zaklattak, ma trollokként bárki életébe betolakodhatnak.

Ne feledjük ugyanakkor, hogy az internet sokkal több virtuális, mint valóságos erőszakot közvetít az emberek felé. Bár sok kriminológus vádolja a videójátékokat az erőszak terjedéséért, valójában az USA-ban például 74 százalékkal csökkent az erőszakos bűncselekmények aránya az összes bűntetten belül 1993 és 2017 között - derül ki a hivatalos adatokból.

Nem minden rózsaszín

Ezek viszonylag jó hírek, azonban sok minden ronthat a helyzeten kezdve az eurózóna és a USA várható gazdasági recessziójával és a brexittel, folytatva azzal, hogy az USA-t, Kínát, Indiát, Oroszországot és Brazíliát nacionalista vezetők irányítják és nő "az én országom az első" jelszó népszerűsége, egészen addig, hogy Észak-Korea interkontinentális atomfegyvert fejleszthet ki.

Az idézett tudós, Pinker felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek mindig aggódtak és ma is aggodnak olyas dolgokon, amelyek soha nem következett be. Ezt az optimista várakozást egy valami, nevezetesen a klímakatasztrófa lehetősége kérdőjelezi meg.

Ezt a szakértő is elismeri: legutóbbi könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy a világ országainak azonnal fel kell gyorsítaniuk azt a technológiai átalakulást, amellyel megelőzhető a tragédia. Enélkül az emberek olyan játékot játszhatnak a számítógépükön, amelyben minden akadályt legyűrnek, kivéve az utolsó ellenséget, amely őket mészárolja le.