A nyugat-európai társadalmak tagjainak megszokott kényelmes életszínvonalát veszélyezteti az euró két évtizeddel ezelőtti bevezetése óta nem látott magasságba szökött infláció, így a drágulás egyre inkább politikai kérdéssé válik – írja a Bloomberg a legnagyobb uniós országok helyzetét bemutató riportjában.

A fogyasztói árak éves emelkedése januárban az eurózónában átlagban meghaladta az öt százalékot (5,1 százalék lett), több országban megközelítette és Litvániában átlépte a két számjegyű drágulást.

Németországban három évtizede nem tapasztaltak akkor pénzromlást, mint most, amely szorongatja a szegényeket. A szavatossági idejük végén járó élelmiszereket szétosztó Tafel szolgáltatásai iránt erősödik a kereslet – mondta a Bloomberg riporterének Griseldis Grey, a szervezet brandenburgi vezetője.

A legkisebb keresetűek érdeklődését az is erősítette, hogy a lezárások idején nem jutottak kedvezményes gyermekétkeztetéshez a gyerekeik. Berlin egyszeri támogatást osztott a rászorulóknak áram- és fűtésszámlájuk kifizetéséhez, ám a jótékonysági civil szervezeteknek szerint ez kevés, és több segélyt kellene adni a munkanélkülieknek.

Franciaországban „csak” 3,3 százalékos volt a januári infláció, aminek hátterére rámutat a nemzeti totem, a bagett árának stabilitása. Az elmúlt két évtizedben összesen 0,23 euróval (90 forint) nőtt e termék ára, és a készítéséhez használt nyersanyagok drágulása, illetve a bérköltségek növekedése ellenére az elmúlt időszak inflációja sem változtatott ezen.

Dominique Anract, a francia pékek szövetségének vezetője azzal magyarázza ezt, hogy szimbolikus termékről van szó, a pékek inkább szűkítik termékeik választékát, mint hogy áthárítsák a fogyasztókra a bagett készítésének költségnövekedését. Emellett a kormány az áram és a földgáz árának korlátozásával igyekszik védeni a lakosságot az áremelkedési sokktól.

A litván lett a csúcs

Olaszországban a kormány gigantikus összeget, 10 milliárd eurót fordít segélyekre azzal a céllal, hogy kiegyenlítse az energiaárak megugrását. Ugyanakkor a szakértők megkérdőjelezik ennek a politikának a fenntarthatóságát, miután az államadósság meghaladta a GDP 150 százalékát. Az energia mellett az ellátási nehézségek és a szárazság megdobta az olyan nemzeti ételek árát, mint a spagetti. A fogyasztók a havonta 100-200 euróval (40-80 ezer forint) hagynak többet a boltokban. A cégeknél is nagy baj: egy hajvágó szalonokat működtető vállalkozás például arról számolt be, hogy az ügyfeleket védő műanyag fólia ára nyolcról 20 eurócentre ment fel. Egy adag fagyi ára most három euró, szemben a néhány hónappal ezelőtti 2,50-nel.

A spanyol helyzetet egy gyermekruházati boltlánc helyzetén mutatja be a Bloomberg. Paloma Jaudenes Cartagena városában egy évtizede nyitotta első üzletét. A vállalkozás túlélte a négygyermekes anyuka válását, a pénzügyi világválságot és a pandémiát, ám a mostani infláció nagyobb kihívás mindezeknél. A szállítók naponta emelik áraikat, így a vállalkozó kénytelen volt új raktárba vinni portékáját és csökkentette néhány alkalmazottját munkaidejét. A spanyolországi munkaerő felét az e céghez hasonló kisvállalkozások foglalkoztatják.

Az eurózónás körkép végén megemlítik Litvániát, ahol januárban 12,2 százalékkal voltak magasabban az árak, mint egy évvel korábban. A Lengyelországba irányuló bevásárlóturizmus látványosan nőtt, vannak olyanok, akik 100 kilométert utaznak azért, hogy nyerjenek egy kis pénzt az áruházi számlán. Ennek hátterében az áll, hogy a varsói kormány az üzemanyagok és az élelmiszerek áfájának csökkentésével igyekszik fékezni az inflációt. A vilniusi vezetés most nulla százalékos áfa bevezetését tervezi a fűtésben és az élelmiszer-kereskedelemben.

Megélhetési válság

Az Egyesült Királyságban váratlanul a negyedik egymást követő hónapban nőttek az árak januárban, ami megélhetési válságot vetít előre a következő egy évre – írja a Bloomberg a szigetországról készült jelentésében. A pénzromlás üteme 5,5 százalékkal harmincéves csúcsra emelkedett, aminek élén a ruházati és lábbeli termékek jártak. Ezek egy részének árát ugyan januárban a szokásoknak megfelelően csökkentették az áruházak, de messze nem annyival, mint egy évvel ezelőtt.

Várakozások szerint a Bank of England válaszul legalább 25 bázisponttal növelni fogja alapkamatát, ám a szakértők egy része 50 bázispontos emelést is elképzelhetőnek lát. Ez utóbbi valószínűsíti, hogy a várakozások szerint az infláció 7,25 százalékra mehet fel áprilisra, főként az 54 százalékkal megugró energiaköltségek miatt. Eközben a bérek átlagosan kevesebb, mint négy százalékkal emelkednek.