Az Európai Bizottság szerint az említett országok nem tartják be az elfogadott levegőminőségi határértékeket, és nem tettek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték túllépésével érintett időszak a lehető legrövidebb legyen.

A bizottság mostani intézkedése révén az egészségkárosító hatásokkal is járó két kulcsfontosságú szennyezőanyagra, a főként a közúti közlekedésből és az ipari kibocsátásokból származó nitrogén-dioxidra, valamint az elsősorban az ipari, lakossági fűtési, közlekedési és mezőgazdasági eredetű kibocsátásokból származó szálló porra vonatkozó határértékek jelentős és tartós túllépése miatt lépett fel a hat tagállammal szemben.

Kapcsolódó

A légszennyezés ugyanis közvetlen okozója olyan krónikus és súlyos betegségeknek, mint az asztma, a szív- és érrendszeri betegségek és a tüdőrák.

Az Európai Bizottság Franciaországot, Németországot és az Egyesült Királyságot azért idézi az Európai Bíróság elé, mert nem tartják be a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértékeket, és nem tettek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték túllépésével érintett időszak a lehető legrövidebb legyen.

A nitrogén-dioxid (NO2) esetében:

Németországban 26 levegőminőségi övezetben, köztük Berlinben, Münchenben, Hamburgban és Kölnben a 2016-ban jelentett éves koncentrációk elérték a 82 µg/m3-t a 40 µg/m3-es határértékkel szemben (Stuttgartban).
Franciaországban 12 levegőminőségi övezetben, köztük Párizsban, Marseille-ben és Lyonban a 2016-ban jelentett éves koncentrációk elérték a 96 µg/m3-t (Párizsban).
Az Egyesült Királyságban 16 levegőminőségi övezetben, köztük Londonban, Birminghamben, Leedsben és Glasgowban a 2016-ban jelentett éves koncentrációk elérték a 102 µg/m3-t (Londonban).Összesen 13 kötelezettségszegési eljárás van függőben - köztük Magyarországgal. A csütörtöki döntés alapján Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság az elsők, amelyek ügyét a bizottság a bíróság elé utalja. A bizottság 2017 februárjában mindhárom ügyben küldött indokolással ellátott véleményt.

Magyarország, Olaszország és Románia ellen a szálló por (PM10) tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. A környezeti levegő minőségére vonatkozó uniós szabályozásban meghatározott határértékeket 2010-ig, illetve 2005-ig kellett volna teljesíteni - derül ki a testület közleményéből.

A szálló por (PM10) esetében:

Olaszországban 28 levegőminőségi övezetben, ideértve Lombardiát, Piemontot, Laziót és Venetót, 2016-ban tartósan, 89 napig meghaladták a napi határértékeket.
Magyarországon 3 levegőminőségi övezetben, Budapesten, Pécsen és a Sajó völgyében 2016-ban tartósan, 76 napig meghaladták a napi határértékeket.
Romániában a bukaresti agglomerációban a napi határértékeket azóta tartósan meghaladták, hogy az uniós jog Romániában alkalmazandóvá vált, 2016-ban pedig 38 napig.Összesen 16 kötelezettségszegési eljárás van függőben a tagállamokkal szemben, beleértve Magyarországot is. Bulgária és Lengyelország esetében az Európai Unió Bírósága az uniós jogszabályok megsértését 2017. április 5-én, illetve 2018. február 22-én állapította meg.

A bizottság emlékeztet arra is, hogy Karmenu Vella környezetvédelmi biztos végső kísérletként arra, hogy megoldás szülessen a tagállamokat érintő súlyos levegőszennyezési problémára 2018. január 30-ára a levegőminőséggel foglalkozó miniszteri csúcstalálkozót hívott össze. Az említett hat tagállam nem mutatott be olyan hiteles, eredményes és időben meghozott intézkedéseket, amelyek az elfogadott határidőn belül, illetve - ahogyan azt az uniós jog előírja - a lehető leghamarabb csökkentenék a szennyezést. A bizottság ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesz.

Csehország, Szlovákia és Spanyolország esetében a bevezetésre kerülő vagy tervezett intézkedések, melyekről a levegőminőséggel foglalkozó miniszteri csúcstalálkozót követően számoltak be a bizottságnak, helyes végrehajtásuk esetén feltehetően képesek lesznek megfelelően kezelni a feltárt hiányosságokat. A bizottság ezért kiemelt figyelemmel fogja kísérni az említett intézkedések végrehajtását, illetve azt, hogy azok mennyire eredményesen kezelik a helyzetet a lehető legrövidebb időn belül.

A környezetvédelmi biztos elismerte, hogy a jogi lépések önmagukban nem fogják megoldani a problémát, ezért elmondása szerint a bizottság felvázolta azt is, hogy a testület milyen gyakorlati segítséget tud nyújtani a nemzeti hatóságoknak ahhoz, hogy tisztább legyen az európai városok és települések levegője.

Képünk forrása: Shutterstock.