Javította idei friss GDP prognózisát az ECB stábja, e szerint idén a korábban jelzett 0,6 százalékos zsugorodásnál 0,2 százalékponttal magasabb, jövőre viszont az 1,1 százalékos növekedéshez képest 0,1 százalékponttal alacsonyabb GDP változást vár a közös térségben a jegybank. Inflációs prognózisán is változtatott a stáb: idén 0,1 százalékponttal magasabb 1,5 százalék lehet az árindex, jövőre viszont maradt a júniusi prognózis - derült ki az ECB kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón. Az ECB 0,5 százalékon hagyta az alaprátát a csütörtöki kamatmeghatározó ülésén.

Az ECB várakozásai szerint az eurózónás munkanélküliség továbbra is magas marad.

 

A döntést követő sajtótájékoztatón Mari Draghi, ECB elnök újságírói kérdésre elárulta, hogy a legutóbbi ülésekhez hasonlóan most is szóba került a kamatvágás ötlete, bár arról nem beszélt, hogy ez az irányadó kamatra, vagy a korábban felmerült negatív betéti kamatráta lehetőségére vonatkozott. A negatív betéti kamatok ötlete annyiban most nem aktuális, hogy a bankrendszeren belül javulnak a likviditási és hitelezési feltételek, aminek egyik hatásaként a 2011 decembere és 2012 február közötti időszakban az ECB-től lehívott mintegy 1000 milliárd eurós rendkívül olcsó forrást a bankok szinte teljesen visszafizették, bár ennek üteme az utóbbi hetekben lelassult - mint azt Draghi a sajtótájékoztatón szintén bemutatta.

A jegybank elnök arról is beszélt, hogy a rendkívüli monetáris kondíciók - például a historikusan alacsony kamatok - még jó ideig fennmaradnak, sőt - mint már arról korábban is beszélt - nem lehet kizárni a további kamatvágások lehetőségét sem, de erről a makro környezet változásának függvényében dönt majd a kormányzótanács. Draghi itt a júliusban bevezetett kommunikációs eszközre, az előretekintő iránymutatásra (forward guidance) utalt, ami hivatalosan nem számszerűsített gazdasági folyamatokhoz kapcsolja a jegybanki döntéseket. Ezek közül a munkaerő-piaci és az árstabilitást érintő folyamatokat figyelik a döntéshozók, és mint Draghi külön kihangsúlyozta, az ECB mandátuma alapján ezek közül az utóbbi a fontosabb a bank számára.

A kedvező folyamatok között említette Draghi, hogy a közös térség pénzügyi fragmentáltsága - például a bankközi kamatok, vagy az egyes országok hitelpiaci kondíciói közötti különbségek - a legutóbbi döntés óta tovább csökkent. Bár augusztusban javultak a vállalatok finanszírozási körülményei, csak lassan és fokozatosan fog stabilizálódni a piac, ami miatt a gazdasági kilátások is csak elnyújtva állnak helyre.

Szintén a sajtó kérdésére árulta el a jegybankelnök, hogy előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások az ECB és az Európai Parlament között a jegybank felügyeleti státuszának kialakításáról. A folyamatba a 17 érintett nemzeti felügyeletet is bevonták, és ezzel kapcsolatban napokon belül lesz már egy hivatalos tájékoztató. Draghi reményét fejezte ki, hogy október közepén a bankunió felé tett egyik első lépésként első közös felügyeleti kommunikációját is megteheti az ECB.

Draghi megszólalását követően az euró/dollár kurzusa bezuhant, 1,3223-ról 1329-ig esett az árfolyam. A reggel 302,70-nél tetőző, majd 302 alá visszakorrigáló euró/forint árfolyam első reakcióként 302,40-ig emelkedett, majd 301,70-re süllyedt délután három órakor, hogy azután 302 megint fölé térjen vissza.