Ma hajnalban életbe léptek azok a büntetővámok, amelyet az Egyesült Államok vetett ki 34 milliárd dollár értékű kínai árura. A lépés nem érte felkészületlenül az ázsiai ország vezetését. A kínai kereskedelmi minisztérium bejelentése szerint az amerikai fél által kikényszerített válaszlépésként ugyancsak 34 milliárd dollár értékben amerikai termékekre vetnek ki azonnali hatállyal 25 százalékos büntetővámot. Az extra teherrel sújtott termékek között elsősorban mezőgazdasági és autóipari termékek szerepelnek - írja a Reuters.

Kína megígérte, hogy nem az ő részéről dördül majd el az első lövés, azonban a nemzeti érdekeink és népünk érdekeinek védelme nem hagy más választás, minthogy visszavágjunk, ha szükséges - áll a kereskedelmi minisztérium közleményében. A bejelentés a vámok amerikai részről történő bevezetését a világkereskedelmi szabályok megsértéseként értékeli, amely szerintük a történelemben eddig legnagyobb mértékű kereskedelmi háborút robbantja ki.

Kapcsolódó

Csütörtökön Donald Trump még emlékeztetett, az amerikai fél végső soron a teljes, az Egyesült Államokba irányuló kínai exportot célozza, 500 milliárd dollár értékben.

A kínai részvénypiac a lépésekre már nem reagált igazán jelentősen, a kereskedés első felében ugyan estek a vezető kínai részvényindexek, azonban nap közben enyhe fordulat volt tapasztalható, s a kereskedést már a pozitív tartományban zárták. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kínai részvénypiacot ne érintenék érzékenyen a lépések, mindössze annyit, hogy a mostani fejleményeket már beárazta a piac.

A Shanghai Composite részvényindex január végén, az első komolyabb amerikai lépések bejelentése előtt még 3580 pont felett érte el kétéves csúcsát.

Azóta a kínai részvénypiac - hasonlóan a többi feltörekvő piaci tőzsdéhez - szenved, a mutató ma hajnalban kétéves mélyponton, 2747 ponton zárt. Ez masszív, 23 százalékos leértékelődést jelent alig öt hónap leforgása alatt, s ezzel kimeríti a tőzsdei szakzsargonban a medvepiac fogalmát (ezt 20 százalékot meghaladó esésre szokták használni).

A szakértők egyelőre vitatkoznak azon, hogy a mostani lépéseket lehet-e a kereskedelmi háború kirobbanásának minősíteni, vagy az már korábban megkezdődött. Abban nagyjából egyetértenek, hogy a jelenlegi, 34 milliárd dollár értékű árut érintő intézkedések marginálisak a két ország kereskedelmi kapcsolataiban, ugyanakkor ha tovább élesedne a konfliktus, annak komoly következményei lehetnek.

Donald Trump már elnökválasztási kampánya során is jelezte, hogy változtatni szeretne a kínai-amerikai kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozatlanságán, az Egyesült Államoknak tavaly 375 milliárd dollárnyi külkereskedelmi deficitje volt az ázsiai országgal szemben (persze vannak olyan szakértők, akik szerint a csupán a külkereskedelmi forgalomra épülő számítások teljesen fals képet festenek a gazdasági kapcsolatokról). Az amerikai elnök ezen kívül rendszeresen vádolja a kínai cégeket azzal, hogy külföldi, elsősorban amerikai cégek szellemi tulajdonát, technológiáit lopják el és használják fel sajátként. Ebben szintén van némi igazság, amint arra az elmúlt évek több, ilyen típusú botránya is mutatja.

A kommunikáció során eközben Peking magát a szabadkereskedelem védelmezőjeként kívánja feltüntetni. Ez azért meglehetősen egyoldalú képnek tűnik, hiszen Kínában mind a mai napig jelentős korlátozások vannak érvényben például a külföldi cégek tevékenységével illetve a külföldi tőke befektetési lehetőségeivel kapcsolatban.

A kínai központi bank becslései szerint a most bejelentett, 34 milliárd dollárnyi árut érintő korlátozás és a további várhatóan 16 milliárd dollár értékű intézkedés a kínai gazdasági növekedés mértékét 0,2 százalékkal vetheti vissza.

A piacok eközben egy másik fronton, az amerikai-európai kereskedelmi kapcsolatok terén megkönnyebbüléssel fogadták Angela Merkel német kancellár szavait, amelyek szerint kész tárgyalni az amerikai gépjárműveket sújtó európai vámok csökkentéséről. Ezt abban a relációban a befektetők a feszültségek enyhüléseként értékelték.