Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsának döntéshozói szerdai ülésükön tárgyalni fognak arról, hogy tovább szigorítsák-e a görög bankok hitelezésének feltételeit - szivárogtatták ki az ügyhöz közel álló források a Bloombergnek. Ez lényegében burkolt nyomásgyakorlásnak tekinthető, ugyanis az athéni kormány az elmúlt napokban minden (maradék) tekintélyét bevetette, hogy lebeszélje erről őket, sőt azt remélte, hogy még könnyítéseket is el tud érni.

Az európai jegybank azt mérlegeli, hogy a korábbinál szigorúbb fedezetelvárásokhoz köti az úgynevezett ELA keretében igénybe vehető hiteleket, amelyekből biztosítják a görög pénzintézetek euróellátását. Szakértők szerint ha ez bekövetkezik, akkor a pénzintézetek fizetésképtelenné válnak és a kormány kénytelen lesz korlátozni a tőkemozgásokat, azaz a bankszámlákról felvehető, azokról átutalható összegek nagyságát.

Kapcsolódó

Erősödik az idegeskedés

A monetáris tanács emellett újra emelheti az ELA keretében felvehető hitel összegét, amelyet az elmúlt hetekben mindig egy kicsivel növelt, amivel némi plusz euróforráshoz juttatta a pénzintézeteket. Szakértők szerint az ECB nem dönt ennek a végső köldökzsinórnak az elvágásáról az eurótagállamok vezetőinek hozzájárulása nélkül, az ELA-plafon elaprózott emelése és a szigorítás lehetőségének lebegtetése azonban világosan mutatja, hogy fogy a türelem a januárban hatalomra került új athéni vezetéssel szemben, egyben nő az aggodalom a görög probléma egyre akutabbá válása miatt.

Átrúgnák a lasztit a túlsó télfélre

Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány az elmúlt két nap - továbbra is - eredménytelen tárgyalásai nyomán új fegyvert vetett be: az IMF-et és az eurótagállamokat vádolja a megegyezés hiányáért. A ekathimerini.com hírportál athéni kormányzati forrásokat idézett, amelyek szerint a tárgyalópartnerek közti nézeteltérés miatt nem tudják elővezetni saját reformjavaslataikat.

Az egyik hivatkozási alap a Financial Times tudósítása, amely szerint az IMF arra biztatja az eurótagállamokat, hogy engedjék el a Görögországnak nyújtott - nyilvánvalóan visszafizethetetlen - hiteleik egy részét. A másik az, hogy miközben a Valutalap nem óhajt engedni a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer reformjából, az eurótagállamokat képviselő szakértők a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - egyenlegének viszonylag magas szinten tartását tarják a legfontosabb kérdésnek. A két tárgyalófél inkonzisztens álláspontja miatt nem tudják a görögök kialakítani a sajátjukat - szól a mese.

Na, ne vicceljünk

A piac nem fogadta nagy lelkesedéssel a felelősség áthárításának kísérletét - legalábbis a Bloomberg ezzel magyarázza, hogy megcsappant a görög értékpapírok iránti kereslet, ami növelte a hozamokat. A kétéves kötvények hozama 66 bázisponttal, 21,64 százalékra emelkedett, miután már a hét elején is nőtt 149 bázisponttal. Az athéni tőzsdeindex összesen 4,3 százalékkal esett kedden és szerdán, ami az elmúlt hat hét legrosszabb adata.

Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) hétfőn tartják következő ülésüket, ha ez sem hoz eredményt, akkor az ECB megszigoríthatja az ELA-hitelek feltételeit - véli Mujtaba Rahman, az Eurasia Group kutatóintézet elemzője. A helyzet egyre inkább végjátékra emlékeztet - csatlakozik Gianluca Ziglio, a londoni Sunrise Brokers LLP tőketársaság kötvénypiaci stratégája. Az ECB nem veheti le a lélegeztető gépről a görögöket, ám megtehetnék, ha úgy látnák, hogy az ELA-hitelekért felajánlott fedezet elégtelen.

Az athéni kormány eközben zavaros jeleket küld arról, mennyi pénze maradt. Szerdán kifizették az IMF-nek az esedékes 200 millió eurónyi kamatot és hivatalos források szerint van pénzük a jövő héten esedékes további 700 milliós törlesztésre is. Ugyanakkor elismerik, hogy a májust követően esedékes fizetésekre nincs forrásuk.

Felrúgták az egyezséget

Az előző kormány két pártja, a jobbközép Új Demokrácia és a balközép Paszok képviselői kivonultak a parlamentből, amikor képviselőtársaik elfogadták azt a törvényt, amely lehetővé teszi a korábban elbocsátott közalkalmazottak visszavételét. Az elmúlt évtizedek alatt nem kis részben pártejtőernyősökkel felhizlalt közalkalmazotti állomány csökkentése a donorok egyik fő követelése volt, miután ezzel jelentősen csökkenthetők a költségvetési kiadások. Az ellenzékben lévő korábbi kormánypártok a kivonulással kerülték el, hogy kénytelenek legyenek leszavazni a népszerű intézkedést. Érdekütközésre hivatkoztak, miután Gjogosz Katrugalosz közszolgálati miniszter, a jogszabály beterjesztője, korábban a kirúgott közszolgák védője volt munkaügyi pereikben. A Paszok szerint a döntéssel a kormány aláássa a kormányzat átláthatóságának erősítésére hivatott rendszert.