Eddig ugyan a vártnál kisebb mértékben húzta vissza az orosz-ukrán háború a közép-, kelet- és délkelet-európai (CESEE) régióba sorolható 23 ország gazdaságát, a következő hónapokban azonban ez változhat – írja a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (wiiw) az új, őszi előrejelzésében.
Az intézet szerint az előzetesen becsültnél magasabb gazdasági növekedés az első félévben a legtöbb országban a pandémia utáni fellendülésnek köszönhető, ez pedig az egész éves eredményt is felfelé húzhatja. Prognózisuk szerint a 2022-es GDP-növekedés a régióhoz sorolható uniós államokban átlagosan 3,9, a nyugat-balkáni országokban 3,1, Törökországban pedig 5,1 százalékos lehet.
Ezek a számok 2021-hez képest jelentős lassulást jelenthetnek, a komoly külső sokkhatás fényében ugyanakkor még egészen mérsékelt a visszaesés. Az intézet egyébként Oroszország esetében 3,5 százalékos idei gazdasági zsugorodással kalkulál, míg nyáron még ennél jóval súlyosabb, 7 százalékos GDP-csökkenést prognosztizáltak.
Most jön még csak a java
A vártnál rózsásabb összkép az év hátralévő részében azonban elmosódhat, és a harmadik negyedévben már az eddigieknél sokkal nagyobb lyukakat üthet a háború a közép-, kelet- és délkelet-európai országok gazdaságán.
A megugró infláció csökkenti a reáljövedelmeket, így a lakossági fogyasztást is, ami egészen eddig a növekedés legnagyobb mozgatórugója volt. Ehhez jön hozzá az elképesztően fenyegető energiaválság, a gyengülő német gazdaság, a magas alapkamatok és a túl kevés kormányzati támogatások. Szóval most jönnek csak az igazán nehéz idők Kelet-Európa számára
- mondta Branimir Jovanović, a wiiw közgazdásza.
A közép-, kelet- és délkelet-európai 11 uniós tagállam átlagosan 13 százalékos inflációval számolhat idén, amely jövőre 8 százalékra mérséklődhet a bécsi intézet szerint. A magas infláció leginkább az energiaválság következtében megugrott energiaárakra vezethető vissza. Ha pedig bizonyos helyeken spórolni kell majd télen a gázzal, az érintett országok akár recesszióba is csúszhatnak – figyelmeztet Jovanović.
Hideg tél esetén sok országban merülhetnek fel gázellátási problémák, ha pedig Németország is recesszióba süllyed, valamint nagy ipari létesítmények tevékenységét áramkimaradások korlátozzák, az különösen Csehországot, Magyarországot, Szlovákiát és Lengyelországot érintheti érzékenyen.
Ukrajna sorsa külföldi döntésektől függhet
A megtámadott Ukrajna gazdasága az ország gazdasági minisztériuma szerint augusztusban éves viszonyításban 35 százalékkal zsugorodott, a második negyedévben pedig közel 40 százalékkal az előző év azonos időszakához képest. A wiiw 2022-re 33 százalékos ukrán GDP-csökkenéssel kalkulál, 5 százalékponttal javítva a nyári prognózisukon, jövőre pedig úgy látják, akár 5,5 százalékos növekedést is elkönyvelhet az ország.
Természetesen hatalmas annak a kockázata, hogy ez a becslés végül túlságosan optimistának bizonyul, ez elsősorban annak a függvénye, meddig húzódik ez a háború – ismerte be Olga Pindyuk, a wiiw Ukrajna-szakértő közgazdásza. Az mindenesetre javítja a kilátásokat, hogy sok vállalat újrakezdte a tevékenységét az országban, ahogy a gabonaexport újraindulása is. Ezek mellett pedig a külföldi támogatások is javítják az ukrán kilátásokat, Pindyuk szerint a költségvetési hiány mintegy 60 százalékát finanszírozzák most ezekből az összegekből. A wiiw számításai szerint a deficit a GDP 20 százalékát teheti ki jövőre.
Működnek a szankciók, csak a vártnál lassabban
Az orosz gazdaság eddig a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, amennyiben hihetünk a hivatalos statisztikáknak – írja a wiiw. A nyugati szankciók ellenére mindössze 1,5 százalékkal zsugorodott az ország gazdasága az év első nyolc hónapjában, míg az infláció 14 százalék alá esett.
A bécsi intézet szerint ez leginkább a magasabb energiaáraknak és annak köszönhető, hogy Moszkva a európai kereskedelmi kiesést Ázsiával igyekezett pótolni. A részleges mozgósítás azonban már igazán megrengetheti az ország gazdaságát: több százezer magasan képzett férfi kiesése komoly hosszútávú következményekkel bír majd – mondja Vaszilij Asztrov, a wiiw Oroszország-szakértő közgazdásza.
Az intézet szerint idén 3,5 százalékkal, 2023-ban pedig 3 százalékkal zsugorodhat az orosz gazdaság, és a jövő évi visszaesésben az ideinél már nagyobb szerepet játszhatnak az uniós szankciók. "Gazdasági szempontból van hatásuk a szankcióknak, csak a vártnál lassabban ütnek" – mondta Asztrov.