A radioaktív anyagokkal szennyezett víz tisztítására és a szennyvíz tárolására használt tartályok, medencék szivárgásainak elállítására közel 500 millió dollárt fordít a japán kormány a következő időszakban. Ez az első lépés, amellyel eleget tesznek annak a korábbi ígéretnek, amely szerint az állam lényegében átveszi a 2011. márciusi földrengésben és cunamiban lerombolódott fukusimai atomerőmű körüli kárelhárítás irányítását a létesítmény tulajdonosától, a Tepco áramszolgáltatótól - írta a Reuters.

A bejelentés időzítését azonban gyanúsnak találják az elemzők, ugyanis csupán napokkal előzi meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését arról, hogy a 2020-as nyári játékok rendezését Madrid, Isztambul vagy Tokió kapja-e. A katasztrófa helyszíne 230 kilométerre van a japán fővárostól, a túlmelegedett reaktorok hűtése nyomán a levegőbe kerülő radioaktív sugárzásnak annak idején mérhető hatása volt a létesítmény több száz kilométeres körzetében.

Most jön a neheze

Az erőmű körül Balatonnyi terület vált lakhatatlanná, bár egyesek, dacolva a tilalommal, visszaköltöztek olyan településekre is, amelyek mindössze 20 kilométerre vannak a romhalmaztól. Szakértők szerint a kormány a NOB döntése előtt bizonyítani akarja, hogy kézben tartja a kárelhárítást.

Az nem derült ki, hogy a most elkülönített forrás az adófizetők zsebét fogja-e terhelni vagy a Tepco nyakába varrják-e a költségeket. Parlamenti képviselők követelik az áramszolgáltató államosítását. Sokan kifogásolják, hogy a cégnél semminek sincs következménye. Miután elismerték, hogy egy léken át naponta 300 tonna életveszélyes szennyvíz távozik a talajba és a radioaktív sugárzás szintje a létesítmény egyes pontjain négy óra alatt megölhetik a gyanútlan karbantartó munkásokat, senki sem mondott le és senkit sem bocsátottak el.

Csúszik a szennyvíztisztítás

Motegi Toshimitsu ipari miniszter közölte, hogy nem tervezik a cég felszámolását. Motegi azt is tagadta, hogy a mai bejelentésnek köze lenne Tokió olimpiai ambícióihoz. Eközben most következik a kárelhárítás egyik legnehezebb szakasza: a következő hónapokban kell elkezdeni a kiégett fűtőelemek eltávolítását a reaktorokból.

A szennyvíz megtisztítására az amerikai EnergySolutions és a Toshiba úgynevezett ALPS technológiáját találták a legmegfelelőbbnek, ami a tricium kivételével minden egyéb radioaktív anyagot kiszűrhet. Ennek alkalmazása azonban több hónapos csúszásban van. Hosszú távú megoldást az hozhat, ha a leolvadt, még mindig hőt termelő reaktorok hűtését a föld lefagyasztásával oldják meg. Ehhez az alagútépítésekhez használt technológiát alkalmaznának, kérdés, hogy a fúrás idejére a földet ideiglenesen megkeményítő megoldás hogyan válik be folyamatosan. A kormány 32 milliárd jent (320 millió dollár) szán erre a projektre.