Első ízben vádolták meg Németország vezető autógyártóit azzal, hogy kényszermunkát alkalmaznak kínai beszállítói láncukban.  A panaszt a nemrég életbe lépett új német, beszállítói láncokról szóló törvénye alapján nyújtotta be a berlini székhelyű Európai Alkotmányjogi és Emberi Jogi Központ (ECCHR) . A nonprofit szervezet közlése szerint a német szabályozó hatóságoknál tett panasz szerint

a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz kapcsolatban állnak a kínai Hszincsiang régióban végzett kényszermunkával.

Az új törvény év elején lépett hatályba Németországban. Ez kötelezővé teszi a német vállalatoknak számára, hogy biztosítsák az emberi jogi és környezetvédelmi kérdések nyomon követhetőségét és kezelését az ellátási láncukban. A büntetési tételek a teljes éves globális forgalom akár 2 százalékát is elérő bírságtól a kormányzati szerződésekből akár 3 éves időtartamra történő kizárásig terjednek - írja a Financial Times.


A Hszincsiangban működő európai vállalatokra politikai és szabályozói oldalról is nyomás nehezedik belföldön és külföldön egyaránt, egyre több érdekvédelmi szervezet kezdi el ugyanis európai bíróságok előtt a Hszincsiang tartományban gyártott termékekkel kapcsolatos pereket. Az Egyesült Államok már korábban betiltotta a területről származó importot.

A közelgő vizsgálatok tovább növelik a Volkswagen hszincsiangi gyárával kapcsolatos problémák számát. A múlt hónapban többek között emberi jogi tüntetők zavarták meg az autógyártó éves közgyűlését, miközben a befektetők a hszincsiangi üzem független auditálását követelték.

Már a gyárak megléte is gyanús

-Az Ürümcsiben lévő gyár létezése már önmagában is valószínűvé teszi, hogy a vállalat nagy valószínűséggel ujgur kényszermunkások munkaerejét használja - állítja a VW elleni panasz, utalva az államilag támogatott kényszermunka-programokra, amelyek futtatásával Pekinget vádolják.

A Mercedes és a BMW elleni panaszok alapja néhány Hszincsiangban vagy annak közelében található közvetett és közvetlen beszállító. Ezeknél az ECCHR szerint fenállt a kényszermunka alkalmazás kockázata. Kiemelték az autógyártók kapcsolatát a CATL-lel, az elektromos járművek akkumulátorainak közel egyharmadát gyártó céggel, amely tavaly kezdte el bővíteni tevékenységét Hszincsiangban. Mindhárom panasz szerint a Hszincsiangból származó nyersanyagok, mint például a réz, a lítium és az alumínium esetében különösen nagy a kockázata a kényszermunka alkalmazásának.

A VW, a BMW és a Mercedes-Benz nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mondván, a német hatóságok még nem keresték meg őket.

A Mercedes-Benz hozzátette, hogy minden esetben, amikor aggályok merülnek fel, a beszállítóktól felvilágosítást kérnek és rendszeresen szúrópróbaszerűen ellenőrzik a kínai beszállítókat. A BMW közölte, hogy folyamatosan ellenőrzik, a beszállítói megfelelnek-e az előírásoknak, és következetesen kivizsgálják az esetleges jogsértéseket. A CATL és a SAIC Motor nem válaszolt a megkeresésekre.

Az ügyeket most a német Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal fogja megvizsgálni. Elmondásuk szerint az elmúlt fél lévben összesen 10 panaszt vagy tippet kapott az ellátási láncok problémáival kapcsolatban.

Két tűz között a cégek

A Kínában működő európai vállalatok nincsenek egyszerű helyzetben. Egyrészt az európai országok sorra vezetnek be törvényeket, amelyek kötelezik a cégeket az ellátási láncok átvilágítására, azonban ez a gyakorlatban korántsem egyszerű. Pláne úgy, hogy eközben a Kínában a közelmúltban elfogadott kémkedés elleni törvények, illetve a tanácsadó és könyvvizsgáló cégekkel szembeni kemény fellépések veszélyessé tették a transzparencia megkövetelését. Márciusban például az amerikai Mintz átvilágító cégnél razziát tartottak - részben a Hszincsiangban végzett munkája miatt.

Az ECCHR szerint a cégeknek egyszerűen fel kellene hagyniuk Hszincsianban folytatott tevékenységükkel mindaddig, amíg nincsenek hatékony átvilágítási mechanizmusaik. Korábban egyébként egy szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a tartományban működő cégekkel van probléma és ha valaki például Kínai részvényekbe fektet, akkor szinte biztos vesz olyan cég papírjaiból is, amely hasznot húz a kényszermunkából.

Márpedig ilyet mindaddig nehéz felállítani, amíg a tartományba való korlátlan bejutás lehetetlen a kormány szigorú biztonsági intézkedései miatt. Tavaly az ENSZ arra a következtetésre jutott, hogy a régióban nagy arányban tartottak fogva önkényesen embereket, sőt az ott elkövetett atrocitások akár emberiség elleni bűncselekménynek is minősülhetnek.

Az év elején a Volkswagen kínai vezetője, Ralf Brandstätter bejelentette, hogy a hszincsiangi gyárban már nem gyártanak autókat, és nem tervezik a gyártás újraindítását. Helyette a már csak az autók minőség ellenőrzése zajlik a telepen. A Volkswagen kisebbségi részesedéssel rendelkezik az üzemet működtető vegyesvállalatban, amelyet a kínai állami SAIC Motor irányít.