Svédországtól Spanyolországig, szinte egész Európában problémákat okoznak az egyre terjedő negatív kamatok a pénzügyi szektornak - írja összefoglaló anyagában a Wall Street Journal. Bankok, brókercégek és más pénzügyi vállalkozások kényszerülnek arra, hogy újratervezzék számítógépes rendszereiket, átírják szerződéseiket és törlesztési táblázataikat.

Millennium-bug újratöltve

A probléma nagysága hasonló ahhoz, mint amit az 1999/2000-es dátumváltás okozott, vagy az euró bevezetése, amikor sok cég számítógépes rendszere akkoriban nem tudott egyből megbirkózni az új deviza bevezetésével - mondta a lapnak Kevin Burrowers, a PricewaterhouseCoopers brit pénzügyi részlegének vezetője. Ha sok számítógépes rendszer kezd el egyszerre rosszul működni, az komoly gondokat okozhat. Ha viszont sok helyen kell emberileg beavatkozni a rendszerekbe, az több ellenőrzést igényel és  növeli a kockázatát annak, hogy valami hiba csúszik be - tette hozzá a szakember.

A problémát az okozza, hogy egyre több európai jegybank vágta az utóbbi időben a negatív tartományba a kamatokat, hogy stimulálja a gazdaságot és harcoljon a defláció fenyegető veszélye ellen. A pénzügyi piacokat azonban arra az elvre építették fel, hogy a hitelezők pénzt kapnak azért, hogy kölcsönadják pénzüket, s nem arra, hogy a hitelfelvevőket díjazza.

A lap által megkérdezett bankárok szerint a negatív kamatok problémája nem nagyobb, mint amit a dátumváltás okozott 1999 decemberében, azonban így is elég fejfájást okozhat.

Botladozó szoftverek

Az egyik példa Svédország. A svéd adóhatóság minden évben kötelezi a bankokat arra, számoljanak be arról, hogy ügyfeleik mennyi kamatot fizettek és kaptak az adott évben. A gondot az jelenti, hogy az ezt számoló programok úgy lettek megírva, hogy feltételezték, a kamatlábak pozitívak, ez azonban többé már nem áll a skandináv országban. A hatóságok arra utasították a bankokat, kezeljék úgy a negatív kamatokat, mint az ügyfeleket terhelő díjakat, jutalékokat. Azonban az egyik svéd bank, az SEB szóvivője szerint a gond az, hogy ez nem működik a gyakorlatban. Viveka Hirdman-Ryrberg szerint a rendszereiknek valós gondot okoz a tranzakciók kezelése.

A lap által említett másik példa a spanyol Banco Santandernél adódott, az eurózóna piaci érték alapján legnagyobb bankjában ugyanis számos pénzügyi modell nem úgy fejlesztettek ki, hogy kezelje a negatív kamatokat, s ez ahhoz vezetett, hogy a bank könyveiben számos pozíciót rosszul értékeltek - közölte egy az ügyhöz közelálló forrás. Emiatt a bank treasuryjében kézzel kell bevinni egy csomó adatot, s a bank számítógépes szakemberei még csak most dolgoznak a probléma megoldásán.

A bank árazási modelljeit már hozzáigazították a negatív kamatkörnyezethez, s így a bank teljes mértékben képes arra, hogy bármely kínált termékét beárazza a fogyasztóknak a jelenlegi környezetben is - tagadta a probléma meglétét a bank szóvivője a lapnak. Az egyik londoni pénzügyi brókercég - amely számos nemzetközi nagybankkal dolgozik együtt - igazgatójának elmondása szerint sok pénzügyi cég által alkalmazott régebbi program nem képes kezelni a negatív kamatokat.

Sok gond volt az utóbbi időben a bankok elszámolási programjaival, miközben azok igyekeztek megemészteni az új adatokat - mondta. Ezen programok némelyikét már nagyon régóta használják, s komoly programozási feladatokat igényel ezek átállítása - tette hozzá.

Irány a kötvénypiac

Az ECB első ízben tavaly júniusban csökkentette a negatív tartományba a nála elhelyezett betétekre vonatkozó kamatot, s később ezt csökkentette szeptemberben a jelenleg is érvényes, mínusz 0,2 százalékos szintre. A dán, svéd és svájci jegybank szintén a negatív tartományba vágta alapkamatát, hogy harcoljon a defláció ellen, s elrettentse a befektetőket devizáik vásárlásától.

A hatások tovagyűrűztek a pénzpiacokon. A kereskedelmi bankoknak dönteniük kellett, a jegybankokban tartsák-e fölös eszközeiket, vagy bombabiztosnak vélt államkötvényekben tartsák azokat. Ez jelentősen növelte a keresletet a biztonságosabbnak tartott államkötvények iránt, lenyomva azok hozamát. Mostanra ez azt eredményezte, hogy az eurózónában kibocsátott államkötvények mintegy negyedénél negatív hozamok alakultak ki a JP Morgan szerint. Idén már az osztrák, a finn, a német és a svéd állam is adott el új kötvényeket negatív hozammal, s mások is ezt tervezik.

A bankok és brókercégek kockázatkezelőinek is változtatniuk kell alkalmazott technikáikon - mondta David Little, a Calypso nevű pénzügyi szoftvercég igazgatója a lapnak. A kockázati forgatókönyvek, tesztek sokkal kevésbé hatékonyak, ha a kamatok a negatív tartományba vannak. Sokkal nehezebbé válik annak tesztelése, hogy egy nagyobb piaci elmozdulás hogyan érintené a nyitott pozíciókat.

A Nemzetközi Swap és Derivatív Szövetség (ISDA) tagjainak tavaly óta kell alkalmazkodniuk a szervezet által kidolgozott standardokhoz. Ezek azonban nem a negatív kamatkörnyezetre készültek. Így ezeket most át kell alakítani, hogy a határidős piacok és a pénzpiacok közötti konziszentencia megmaradjon - mondta Nick Sawyer, az ISDA szóvivője. A negatív kamatok egyre általánosabbá válnak a mostani helyzetben. AZ ISDA alapelvei szerint erősen támogatja és ajánlja a piaci kamatok alkalmazását, legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak - mondta.

Ismeretlen vizeken

A pénzügyi termékek egy jó részének árazása a soha nem látott területekre tévedt. Érdekes például, hogy az olyan kötvények kibocsátói, amelyek kamatozása változó és a piaci kamatokhoz kötött, most például azt kérhetnék kötvényeseiktől, fizessenek nekik kamatokat. Ez a gyakorlatban nehezen megvalósítható, így csökken az ilyen kötvények vonzereje, s a befektetők inkább a fix kamatozású termékek felé fordulnak.

Idén Európában eddig 50 milliárd dollár értékben bocsátottak ki változó kamatozású kötvényeket, míg a tavalyi év hasonló időszakában ez az érték elérte a 96 milliárd dollárt. Egy igazi, nulla százalékos effektív hozam a swapoknál és a kötvényeknél eddig nem volt ismert, s nem is volt beárazva - hívta fel a figyelmet a JP Morgan szakértője.