A brexit miatt két uniós intézményt kellene áthelyezni Londonból egy másik tagállamba: az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Bankhatóságot (EBA) - az előbbi lenne a nagyobb falat. Nem véletlen, hogy betegek érdekvédő szervezetei és a gyógyszeripar szereplői korábban már az intézmény minél előbbi gyors és zökkenőmentes áthelyezését szorgalmazták.

Az ügynökségekért nagy csata várható, ami már az elbírálás előtt kibontakozott vita is sejtet. Nagyon úgy tűnik, hogy az ügynökségek áthelyezése - bár még a nevezési határidő sem járt le - már most megosztotta a tagállamokat, s megjelent a régi és új tagállamok közötti törésvonal.

A 2004 után csatlakozott "új tagállamok" - köztük Magyarország - egy 2003-as európai tanácsi döntésre utalva - amelyben az uniós döntéshozók közös nyilatkozatban ismerték el annak szükségességét, hogy az új tagállamokat előnyben kell részesíteni, amikor új uniós ügynökségek székhelyéről döntenek a jövőben - "földrajzi kiegyensúlyozottságra" hivatkozva próbálják elérni, hogy a két intézményt ezen tagállamok valamelyikébe helyezzék át.

Az eddig napvilágot látott információk alapján a 13 "új tagállam" közül a gyógyszerügynökségre nyolcan pályáznának - köztük Magyarországgal, amely egyébként mindkét intézetet befogadná. Romániában, Bulgáriában, Horvátországban, Cipruson, Szlovákiában még nincs egyetlen egy uniós ügynökség sem, ezzel szemben Budapest már kettőnek (Európai Innovációs és Technológiai Intézet, Európai Rendőrakadémia) is otthont ad, ami gyengítheti a pozícióját.

Bármi lehet

A két ügynökség áthelyezéséről szóló szavazási folyamatot a június végi uniós csúcson fogadták el a tagállamok állam- és kormányfői. Az erről szóló dokumentum meghatározza, hogy az abban lefektetett hat kritérium alapján döntik el hová kerüljenek az intézmények, viszont azt is hangsúlyozza, hogy a két ügynökség nem újonnan létrehozandó intézmény, hanem létező szervezet, így azok folytonos működésének biztosítása létfontosságú.

Emellett a közös nyilatkozat utal a "földrajzi kiegyensúlyozottságról" szóló korábbi tanácsi megállapodásra, és hangsúlyozza, hogy bár ez a kiválasztási folyamat inkább áthelyezésnek minősül, mintsem egy új ügynökség felállításának, a 2003-as megállapodás szellemét is célszerű figyelembe venni.

Ez eddig mind szép és jó lenne, csakhogy a régi tagállamok felől már most az az érvelés kezd hangsúlyosabbá válni, hogy az "üzleti folytonosságra" kellene összpontosítani, illetve arra, hogy a működés "jelenlegi magas színvonala" továbbra is biztosított legyen. Az EMA szerepét kellene szem előtt tartani, ami létfontosságú az egészségügyi rendszer szempontjából. "Ez egy szakértői terület, nem lehet játszadozni az EMA-val" - hangoztatta egy régi tagállamból származó diplomata az Euractivnak, aki úgy vélekedett, hogy el kellene kerülni, hogy a politikai játszmák árát a betegek fizessék meg.

Miért ez a nagy tülekedés?

A tagállamok részéről meglehetősen nagy az érdeklődés, különösen az EMA iránt, a 27 tagállamból már 21 jelezte, hogy pályázik. A nagy tülekedés nem véletlen, az intézmények nemcsak nagy presztízsértéket képviselnek, de - különösen az EMA - jelentős gazdasági hasznot is hozhatnak a befogadó tagállamnak. Az 1995-ös alapítása óta Londonban működő gyógyszerügynökség - amely emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekre vonatkozó európai forgalomba hozatali engedélykérelmek tudományos értékelését látja el - 322 millió eurós éves költségvetéssel működik és 2015-ben 890 magasan képzett munkavállalót foglalkoztatott. A 2011-ben felállított EBA 38,7 millió eurós költségvetésből gazdálkodik és 2016-ban 189 embernek adott munkát.

Ami a két intézmény elhelyezését illeti, az EMA esetében összesen 27 ezer, az EBA esetében pedig összesen 2345 négyzetméternyi irodahellyel kell számolni.

A két ügynökség bármelyikének befogadása persze ennél jóval messzebbre mutat, nem véletlen, hogy a pályázó tagállamoknak, ha el akarják nyerni a két ügynökség bármelyikét - Magyarország esetében mind a kettőt -, igen komoly kritériumokat kell teljesíteniük, amelyek a megfelelő irodai és informatikai infrastruktúra mellett olyanokat is tartalmaznak, mint a város elérhetősége közlekedési eszközökkel (beleértve az interkontinentális repülőjáratokat is), a rendelkezésre álló óvodai férőhelyek, "többnyelvű európai szemléletű" beiskoláztatás lehetősége, orvosi ellátás a munkatársak és családjaik számára, valamint munkalehetőség biztosítása a házastársaknak. (Az Európai Tanács háttéranyaga szerint 2016 szeptemberi adatok alapján az EMA esetében összesen 648, míg az EBA esetében 130 gyerekkel kellett számolni.)

Megdobná a statisztikát

Az alaptevékenységén túl mindkét ügynökség rendezvényeket is tart, amelyek igen jelentős szakértői kört vonzanak az adott városba, így a rendezvényhelyek száma és minősége, valamint az adott országba érkező szakemberek elszállásolása is fontos kritérium az adott város elérhetősége mellett.

Az EMA például - az Európai Tanács által kiadott dokumentum szerint - 2015-ben 564 rendezvényt tartott, amelyre 36 ezer látogató - ebből 4000-en az EU-n kívülről - érkezett. Az EMA rendezvényeire érkezők számára 2015-ben 30 ezer vendégéjszakát foglaltak, és egy éjszakára akár 350 szobás kapacitásra is szükség volt.

Az EBA 340 rendezvényére 9215-en érkeztek, egy látogató átlagosan 1 éjszakát töltött egy hotelben, vagyis éves viszonylatban közel 9 ezer vendégéjszakával lehet számolni.

Eurovíziós Dalfesztivál-jellegű szavazással döntenek

A tagállamoknak e hónap végéig, azaz július 31-ig kell beadniuk az ajánlataikat, a nyertest pedig az Eurovíziós Dalfesztiválhoz hasonló rendszerű szavazással választják ki. Ez azt jelenti, hogy az első körben minden tagállamnak hat szavazata lehet az első három jelöltjére: három pontot kapna a leginkább támogatott pályázó, kettőt a második és egyet a harmadik.

Amennyiben egy ajánlat 14 tagállamtól megkapja a 3 pontos ajánlást, akkor kihirdetik győztesnek, ellenkező esetben a három legtöbb pontot kapott ajánlat továbbjut a második fordulóba, ahol már minden országnak csak egy szavazata lehet. Amennyiben ebben a körben sem kap egyetlen helyszín sem 14 pontot, az első kettő továbbmegy a harmadik fordulóra.

A harmadik fordulóban szintén 1 szavazattal rendelkezik minden tagállam, és itt már a legmagasabb pontszámot begyűjtő helyszín lesz a nyerő. A folyamat végén az Általános Ügyek Tanácsa hagyja jóvá a győztesről született döntést, amelyre az uniós állam- és kormányfők az október 19-20-i csúcson adhatják áldásukat.