Az intézet előzetes számításai szerint a belföldi német primerenergia-fogyasztás 2022 első félévében elérte az 5950 petajoule (PJ) vagy 203,0 millió tonna szénegyenérték (mtce) szintet. A magas energiaárak egyrészt rövid távú energiamegtakarításhoz vezettek, másrészt az energiafogyasztást csökkentő beruházások kifizetődőbbé tételével hosszú távú megtakarításokat is eredményeznek majd.

Az ásványolaj-felhasználás az év első hat hónapjában összességében 7,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Minden ásványolajtermék esetében növekedés volt tapasztalható: a benzin fogyasztása 5,7 százalékkal, a gázolajé 3,5 százalékkal emelkedett. A repülőgép-üzemanyag értékesítése erőteljesen, több mint 60 százalékkal nőtt, a vegyiparnak szállított nyersolaj mennyisége pedig több mint 6 százalékkal emelkedett. A fűtőolaj-értékesítés valamivel több mint 10 százalékos növekedést mutatott.

Az ásványolaj-fogyasztás emelkedése, de különösen a repülőgép-üzemanyag és a fűtőolaj értékesítésének növekedése nagyrészt statisztikai bázishatásnak köszönhető, mivel 2021 első negyedévében az értékesítés - többek között a világjárvány miatt - jelentősen visszaesett.

A földgázfogyasztás jelentősen, közel 15 százalékkal csökkent a folyó év első felében. Ennek a fejlődésnek a fő oka az enyhébb időjárás és a magas árszint volt. Emellett csökkent a földgáz áramtermelésre történő felhasználása, mivel ahhoz a megújuló energiák nagyobb mértékben járultak hozzá, különösen az első negyedévben - írja az MTI.

Szükséges még a szén és az atomenergia

A kőszénfogyasztás 9,2 százalékkal nőtt. A kőszén felhasználása az erőművekben 26 százalékkal emelkedett.

A lignitfogyasztás 10,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, de mintegy 5 százalékkal elmaradt a 2019. évi összehasonlító értéktől, így továbbra is a hosszabb távú csökkentési pályán halad. A folyó év első két hónapjában a szélerőművek magas villamosenergia-termelése miatt csökkent a lignitalapú villamosenergia-termelés, de márciustól júniusig jelentősen megnőtt a lignitüzemű erőművek villamosenergia-kereslete, mivel a szélerőművekből kevesebb áramot tápláltak a hálózatba. A lignittüzelésű erőművekből származó villamos energia a 2021 végén leállított atomerőművek által termelt villamos energia egy részét helyettesítette.

Az idei első fél évben az atomenergiából származó villamosenergia-termelés a felére csökkent az előző év első félévéhez képest. Az erőteljes csökkenés a grohndei, brokdorfi és gundremmingeni erőművek leállításának tulajdonítható.

Az energiatermeléssel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás az első fél évben mintegy 1 százalékkal nőtt, mivel az atomenergiából származó villamosenergia-termelés és a földgáz villamosenergia-termelésre történő felhasználásának csökkenését elsősorban a kőszén és a lignit fokozott felhasználása ellensúlyozta.