Szaúd-Arábia és Katar rossz viszonya 1995-ig nyúlik vissza. Ha a pici ország elleni diplomácia blokádban testet öltő ellentétet egy szóval akarjuk magyarázni, akkor csupán ennyit kell mondanunk: földgáz - kezdi az Öböl menti ország körül a hét végén felforrósodott konfliktus hátterének felfestését a Bloomberg.
Huszonkét éve történt, hogy a 2013-ban hatalomra került jelenlegi emír, Tamim Ibn Hamad Ibn Halifa Al Táni apja lemondatta a szaúdiakhoz igazodó elődjét. Fontosabb azonban ennél, hogy ekkor indították útjára az első katari folyékonygáz-szállítmányt (lng), amelyben a világ legnagyobb gázmezőjéről kitermelt földgázt exportáltak.
Irdatlan nagy gazdagság
Az offshore északi mezőn Katar osztozik Iránnal, Szaúd-Arábia ősellenségével. A gázlelőhely a világ egyik leggazdagabb országává tette Katart, 130 ezer dolláros egy főre eső éves GDP-vel. Az ország a világ legnagyobb gázexportőrévé vált. Ez a körülmény elfordította az olajtól, s ezzel szomszédaitól, és lehetővé tette, hogy elszakadjon Szaúd-Arábiától.
Elkezdett kétoldalú kapcsolatokat építgetni más országokkal, köztük Iránnal, Oroszországgal és az USA-val. Az ország állami tőkealapja tavaly megállapodott Moszkvával arról, hogy 2,7 milliárd dollár fektet az állami tulajdonú Rosznyefty olajvállalatba.
Katar korábban szaúdi vazallus állam volt, ám a gázkincs kínálta autonómiát kihasználva függetlenebbé vált - mondja Jimm Krane, amerikai energipari szakértő. A térség többi állama kereste a lehetőségét, hogy megnyirbálja az önállóskodó ország szárnyait - teszi hozzá a hét végi diplomáciai támadást értékelve.
Trump nyilatkozata
A lehetőséget erre Donald Trump amerikai elnök május közepi szaúd-arábiai látogatása adta. Trump felszólított minden "lelkiismeretes" országot arra, hogy szakítsa meg a kapcsolatait Iránnal. Katar először ezzel nyilvánosan szembe helyezkedett, majd gyorsan bejelentette, hogy valójában hackertámadás eredményeként hamis kormányzati állásfoglalás jelent meg, és amerikai segítséget kért a kibertámadók lefüleléséhez. Ezt követte Szaúd-Arábai majd a többi szomszédos arab ország diplomáciai attakja, amelyben elszigetelték a kétmilliós országot.
Nem építettek vezetéket
Az 1995-ben hatalomra került emír, aki egy évre rá túlélt egy puccskísérletet, nem rendelte el az országát a szomszédaival összekötő gázvezeték építését. A puccsisták ellen perben, 2000-ben kormánytisztviselők azt állították, hogy Bahrain segített az államcsíny megszervezésében a szaúdiakkal a háttérben.
Ebben az időben a magas olajárak mellett a többi Öböl menti ország főként arra használta a földgázt, hogy a földbe pumpálva javítsa olajkútjai kitermelésének hatékonyságát. Ezért a világpiaci ár töredékét voltak hajlandóak fizetni az lng-ért.
Nem csoda, hogy az egyetlen gázvezeték, amely az Egyesült Arab Emírségekbe és Ománba szállította az energiahordozót, kapacitásának kétharmadán működött. Egy tavaly aláírt szerződések értelmében betömik ezt a lyukat, de a katari gáz túlnyomó része továbbra is ázsiai és európai exportpiacokra kerül.
Változó világ
Az elmúlt időszakban az Öböl menti országok egyre több gázt használnak áramtermelésére, ám saját gázmezőiken jóval drágább a kitermelés, mint a katari-iráni óriáslelőhelyen. Az utóbbin lehet a felszínre hozni a világon a legolcsóbban a susogó energiahordozót. Szomszédai Katarral szembeni indulataihoz szakértők szerint hozzájárulhatott az is, hogy arra számíthattak, kedvező áron kaphatnak gázt a szomszédjuktól.
Az idegességet fokozta, hogy Katar 2015-ben felfüggesztette az északi mező további feltárását, mondván tesztelnie kell a bővítés várható hatásait. Csakhogy éppen erre a bővítésre építve nőhetett volna a gázkivitel a helyi piacokra.
Ezt a kétéves moratóriumot idén áprilisban függesztették fel, miután Iránnak sikerült behoznia lemaradását a kitermelés tempójában Katarral szemben. Így nem fenyeget az a veszély, hogy a mező két tulajdonosa egymás elől szívja el a gázt.
Mi lesz?
A diplomáciai blokádon túl szomszédai nem sokat tehetnek Katar ellen. Ha lezárják önálló tengeri kijáratát, akkor az iráni vizeken át juttathatja ki lng-hajóit a nyílt vizekre. Egy ilyen akció ráadásul sértené olyan nagy gázimportőrök érdekeit, mint Japán, Dél-Korea, India és Kína.
A szakértők nem igazán értik, mit vár Szaúd-Arábia az akciójától. Katar nyilvánítson terrorista szervezeteknek olyan iszlamista csoportokat, amelyek nem terroristák? Vagy szakítsa meg kapcsolatait Iránnal, tönkre téve ezzel azt az együttműködést, amely a katari gazdaság fejlődésének alapja? - teszi fel a költői kérdéseket Gerd Nonneman, a nemzetközi kapcsolatok kutatásával foglalkozó egyetemi professzor.