A hosszú távú, nyugodt befektetési lehetőségeket kedvelő dán nyugdíjalapok már ráálltak, hogy a tengeri energiatermelésnek egy új, eddig ki sem próbált módjába öntsenek pénzt. A ReCharge News közölte a hírt: miszerint Dánia két legnagyobb nyugdíjalapja - a PensionDanmark és a PFA, valamint az Andel - az ország legnagyobb közüzemi társasága - konzorciumot hozott létre annak érdekében, hogy Dánia építsen egy mesterséges szigetet a tengerben.

A VindO sziget precíz célfeladatot kap: energiatárolást, -termelést és e-menedzsmentet fog végezni.

Kapcsolódó

Már a helyszínt is kijelölték

A konzorcium az Északi-tengeren, a dán partoktól mintegy 100 kilométerre alakítana ki egy nagy területű szárazföldet 2030-ra, amely indulásként kapna egy kábelvéget a közeli, a tervek szerint 3 gigawatt (GW) teljesítményre képes szélerőmű farmtól - ezt aztán akár 10 GW-ig bővíthenék. Az ezen érkező áramot átalakítanák, illetve a "hubon" energiatároló rendszerek segítségével tárolnák el. Ez leginkább zöldhidrogén gyárat jelent: a szélerőművek energiáját vízbontásra felhasználva eltárolható energiahordozót állít elő.

Funkcionálisan a sziget alig lenne több, mint egy sarkköri expedíciós állomás: helikopter leszállóhely, szállások, adatközpont, műveleti kikötő férne el a tárolók és a vízbontó mellett a területen. De kaphat egy dombokkal és fákkal benépesített részt is - csak hogy a "lakatlan" szigeten tartózkodók is komfortosabban érezhessék magukat. És talán, hogy akár a hidrogéntartályokat is el lehessen rejteni a dombok belsejébe.

Megálmodói szerint mindez valahogy így nézne ki:



És mielőtt bárki legyintene, hogy mindez nem komoly: a dán parlament a koronavírus válság közepén, 2020 júniusában elfogadta az új klímatörvényt, amelynek ez az energiasziget az egyik lényeges, innovatív tézise. A annyira meg akarják építeni a világ első energiaszigetét, hogy már a helyszínt is kijelölték hozzá - egyből kettőt is. Az egyiket az Északi-tengeren, a másikat a Balti- tengeren; utóbbit a Bornholm sziget közelében. Ráadásul a beruházók már azt is jelezték, hogy készek minderre már most akár 50 millió eurót is fordítani.

Az energiasziget és az azt körülvevő szélerőművek helyéről a végső döntés várhatóan ez év tavaszán születik meg. A dán energiahivatal (Danish Energy Agency) és az állami energetikai hálózatok tulajdonosa és feljesztője, az Energinet azonban máris megkezdte az előkészületeket a tengerfenék, valamint a szigetek és a tengeri szélturbinák környezetre gyakorolt hatásának részletes tanulmányozására - közölte az Offshore Wind Business. A tanulmányokat várhatólag 2024-re fejezik be, de az már most látszik, hogy nem a szigetek létesítése, sokkal inkább a megfelelő offshore szélparkterületek megtalálása lehet a nagyobb feladat. Dánia akár 18 GW széltemrelő potenciált is el tud képzelni ezen a területen.

Új vizekre eveznek

A klasszikusan a tejtermeléséről, az üvegéről és kerámiáiról, újabban pedig nyári turisztikai célpontként is jó helyen jegyzett Bornholm szigeti térség a jelek szerint afféle új energerikai regionális központtá alakulhat át. A Bornholm sziget a szárazföldi Dániától keletre, a svéd-német-lengyel határterületek találkozásának közelében van - éppen arrafelé, ahol a spanyol Iberdola a lengyel offshore szélfarmok központját építi a következő években. Ezek a beruházások, ha megtörténnek, teljesen átrajzolják majd a térség energetikai - és ezáltal gazdasági térképét is.

Nem lehet az sem véletlen, hogy alig egy hónapja a németek jelezték: a tengeri szél, illetve az energiasziget központok fejlesztésébe ők is beszállnának. A német energetikai minisztérium a dán partnertárcával együtt ekkor jelentette be, hogy mind a megújuló energia, mind a zöld hidrogén ellátás erősítése érdekében szorosabbra húzzák a két ország közti, egyébként is erős köteléket. A német és dán együttműködés új szintre emelése, a közös fejlesztések bejelentése mellett Dan Jorgensen, dán klíma- és energiaügyi miniszter azt is közölte:

"Dánia úgy döntött, hogy 2050-ig kilép a kőolaj- és földgázkitermelésből".

Elmondta, hogy fenntartható üzemanyagot akarnak, zöld hidrogént akarnak termelni, amit aztán főként az energetikában, de a hajózáshoz és a repüléshez is felhasználhatnak.

Ennek első lépése lehet két, egyenként 5 GW termelési kapacitású offshore hub megépítése és beüzemelése. "Az ilyen közös projektek fontos szerepet játszanak az éghajlat-semleges Európába vezető úton" - idézte a ReCharge News Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi minisztert, aki pedig azt fejtegette, hogy az ilyen közös projekteket és célokat most kell elkezdeni, hogy biztosítsák: mindkét ország profitáljon belőle. A térség egyébként már most sem szűz terület e tekintetben, hiszen Németország és Dánia már együtt dolgozik azon az északi-tengeri és a balti-tengeri offshore projektben, amely a Baltic 1 és Baltis 2 (összesen 336 MW) szélerőműparkokat, illetve az épülő Kriegers Flak platformot (600 MW) úgy köti össze, hogy a két oszág mellé Svédországot is "beveszik" egy 400 MW teljesítményű áramkereskedelmet lehetővé tevő, háromirányú hálózati összeköttetéssel.