Az Európai Bizottság (EB) határozottabb fellépéssel arra késztetné az uniós kormányokat, hogy az EU teljes területén garantálják az internethozzáférést, a rádióspektrumok értékesítését pedig hozzák összhangba az uniós szabályokkal - derül ki az EurActive birtokába jutott belső dokumentumból, amelyben a brüsszeli testület az uniós telekommunikációs szabályok átalakításának tervét vázolja fel.

A szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozások módosítása értelmében a szélessávú internethozzáférés jogilag garantált lenne, az olyan szolgáltatások viszont kikerülnének ebből a körből, mint a nyilvános fizetős telefonok. A módosítások egy részének nem fognak örülni a tagállamok - véli az EurActive, miután az EB azt szeretné elérni, hogy a kormányok fizessenek a garantált internetért - a telekomcégek helyett. A dokumentumban ugyanis a következő szerepel az EurActive szerint:

az egyetemes szolgáltatás széles társadalmi és gazdasági előnyeire való tekintettel ezt a költségvetéseken keresztül kellene finanszírozni és nem ágazati forrásokból.

A brüsszeli portál úgy tudja, hogy a bizottság szeptemberben terjeszti elő az új uniós telekomszektort érintő jogszabályt, amely tartalmazni fogja azt az új uniós célt is, miszerint 2025-re az egész EU-ban az internetes sávszélességnek el kell érnie a 100 megabit per szekundumot (Mbps). Emellett több olyan intézkedést is terveznek, amelyek ösztönöznék az új internethálózatok kiépítését, miután mintegy 155 milliárd eurónyi beruházás még mindig hiányzik a fent említett cél eléréséhez.

Az EB adatai szerint az EU háztartásainak 97 százalékában van szélessávú internetkapcsolat, de az internet elérési sebessége nagy különbségeket mutat, vidéken sok helyen csak szórványos az elérés, vagy egyáltalán nincs.

Az EB egy másik frontot is nyit a kormányokkal szemben, mégpedig a rádióspektrumok ügyében. A bizottság azt a szabályozást is megváltoztatná, hogy a tagállamok a jövedelmező rádiós helyi hálózatokat (WAS/RLAN) miként értékesítik. A bizottság azt szeretné, ha a tagállamok koordinálnák a nemzeti rádióspektrumok árverezését és ugyanazokat az engedélyezési kritériumokat alkalmaznák a hálózatok értékesítésekor, továbbá a nemzeti aukciókat kötelező felülvizsgálat alá is vennék.

Bekeményít a bizottság

A fentiek mellett a nagy telekomvállalatokat a bizottság arra ösztönözné, hogy a gyorsabb üvegszálas szélessávú hálózatot építsék ki a régi, réztechnológiával épült infrastruktúra helyett és gyorsítsák fel az internetkapcsolatot. Ennek azért állna ellen néhány nagy szolgáltató, mert jelenleg az üzleti modelljükben benne van, hogy a tulajdonukban lévő olcsóbb hálózatokat kisebb vállalatoknak adják bérbe.

Az új szabályok szerint a bizottság azt szeretné, ha a nemzeti távközlési szabályozó hatóságok lépnének közbe, ha egy cég nem akarja feladni a régi, rézszálas hálózatát.

Az EurActive szerint az új szabályozás még azt is lehetővé tenné, hogy az internetes szerződések a mostani két évben maximalizált időtartamnál hosszabb időre terjedjenek ki, ha ezek elősegítik, hogy a szolgáltatók többet fektessenek bele az új szélessávú hálózat fejlesztésébe.

A netes cégek sem ússzák meg

Az Európai Bizottság az internetes cégek szabályozására is készül, ami az olyan vállalatoknak fájhat, mint a Google, a Microsoft vagy a Facebook. Egy másik, szintén az EurActive által megszerzett dokumentum szerint a Skype telefont hívó szolgáltatása is szigorúbb szabályozás alá esne, de a WhatsApp és a Skype-felhasználók közötti telefonhívásokat is érintheti az új szabályozás.

Az EurActive megegyzi, hogy nagy telekomcégek lobbiztak a bizottságnál annak érdekében, hogy a számukra egyre erősebb versenyt támasztó internetes vállalatokat - mint amilyen a WhatsApp, a Skype vagy a Facebook Messenger - is szabályozzák. Amennyiben a chatszolgáltatások is az új telekomszabály hatálya alá kerülnek, akkor az a nemzeti hatóságoknak adhat nagyobb hatalmat arra, hogy meghatározza, miként működhetnek. Ez pedig teljesen fel is forgatná e cégek működését, hiszen akkor mindennap a 28 különböző ország helyi hatóságaival közvetlenül kellene kapcsolatban lenniük - szólt az egyik ellenérv James Waterworth-től, az internetes cégek lobbicsoportját képviselő CCIA igazgatójától.

A bizottság a kiszivárogtatott dokumentum alapján azt tervezi, hogy az online szolgáltatásokat három kategóriába sorolja. Például a Skype telefonhívásra és -fogadásra szolgáló szolgáltatását úgy szabályoznák, mint a telefonszámok között történő hívásokat, míg a Skype-felhasználók közötti hívások és üzenetek nem esnének a szabályozás alá.

Jönnek a hátsó kapuk?

Az EurActive megjegyzi, hogy a telekomvállalatok az adatvédelem kapcsán is harcolnak az online versenytársaikkal. Előbbiek értelemszerűen azt szeretnék, ha az utóbbiakra is ugyanazok a szabályok vonatkoznának (egy augusztus 4-én kiadott bizottsági ágazati felmérés szerint a válaszadók 43 százaléka azt szeretné, ha az internetes vállalatokra is vonatkoznának az új szabályok). Az EB ennek kapcsán ősszel várhatóan a hétéves ePrivacy direktíva változtatásával áll majd elő, amely konkrét adatvédelmi szabályokat fektet le a telekomszolgáltatók számára már a következő évre vonatkozóan. A portál szerint a WhatsApp, a Skype és az emailek, mint úgynevezett kommunikációs szolgáltatások, várhatóan az új ePrivacy direktíva hatálya alá fognak tartozni.

Waterworth a kiszivárogtatott javaslat alapján úgy véli, hogy ha az olyan szolgáltatások, mint a WhatsApp és az Apple iMessage szolgáltatása is belekerül az ePrivacy szabályozása alá, akkor a szolgáltatóknak gyengíteniük kell az úgynevezett felhasználói végpontok közötti (end-to-end) titkosítást, így az ügyfelek közötti magánkommunikáció is hozzáférhetőbbé válik mások számára. Az ePrivacy ugyanis lehetővé teszi a telekomvállalatok számára, hogy az ügyfél beleegyezése nélkül kiadja adatait, ha azt bűnüldöző szervek kérik. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen oldani, azzal vagy a titkosítást kell gyengíteni, vagy a hatóságok számára hátsó kaput biztosítani, ez pedig a biztonságot és az adatok titkosságát veszélyezteti.