Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD), az ENSZ egyik tagszervezete friss jelentésében arra szólította fel a világ vezető jegybankjait, hogy hagyjanak fel az értelmetlen kamatemelésekkel, mert ezekkel úgyse tudják kezelni az elszabadul inflációs folyamatokat, viszont komoly gazdasági válságot okozhatnak.

A figyelmeztetés akkor érkezett, amikor egyre több kérdőjel merült fel az amerikai jegybank szerepét betöltő FED és a világ többi nagy jegybankjának gyors és agresszív kamatemeléseivel kapcsolatban - írja összefoglalójában a The Wall Street Journal. Az indiai jegybank például a múlt pénteken közölte, a globális gazdaságnak immár a harmadik komolyabb sokkal kell rövid időn belül szembenéznie. A Covid-19 világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziót követően ez pedig nem más, mint a fejlett országok jegybankjainak agresszív kamatemelési hulláma.

Többet árt, mint használ

Az ENSZ tagszervezete globális gazdaságról szóló éves jelentésében hangsúlyozta, fennáll a kockázata annak, hogy a fejlődő országok gazdaságaiban komoly károk keletkeznek, ha a FED kitart a gyors kamatemelések mellett. Az ügynökség becslése szerint a FED alapkamatának egy százalékpontos emelésével 0,5 százalékkal csökken a gazdag országok gazdasági teljesítménye, a szegényebb országok esetében 0,8 százalék ez az érték a következő három évben. Becslésük szerint az eddigi kamatemelések hatásaként már összesen 360 milliárd dollárral csökkent a szegényebb országok várható kibocsátása a következő három évben, a további szigorítások pedig további károkat okozhatnak.

Még mindig van idő arra, hogy visszalépjünk a recesszió határáról  - mondta az UNCTAD főtitkára, Rebeca Grynspan. Megvannak az eszközeink arra, hogy csillapítsuk az inflációt és támogatni tudjuk a kiszolgáltatottakat, de a kamatemelések jelenlegi üteme pont a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat sújtja, különösen a feltörekvő országokban, és azt kockáztatja, hogy a világgazdaság recesszióba kerül - tette hozzá a szakember.

Volt honnét emelni

A FED döntéshozói szeptemberi ülésükön 75 bázisponttal emelték meg az irányadó rátát. Ez volt az ötödik egymást követő kamatemelés idén az infláció elleni küzdelemben, az amerikai alapkamat most 3 és 3,25 százalék közötti sávban tartózkodik, év elején még nulla közelében volt. Szinte minden hivatalos előrejelzés arról szól, hogy az év végéig 4 és 4,5 százalék között lesz majd az alapkamat.

A FED elnök Jerome Powell egy nemrég megtartott sajtókonferencián azt mondta, a jegybank figyelembe veszi monetáris politikájának hatását a világ többi részére, de ennek ellenére folytathatja a kamatemeléseket, hogy ellenőrzésük alá vonják az inflációt. Tudatában vagyunk annak hogy mi történik más gazdaságokban a világon, hogy ez mit jelent nekünk és fordítva - hangsúlyozta Powell.

Eközben az Európai Központi Bank és a Bank of England szintén emelték irányadó kamatlábaikat, gyorsabban, mint az elmúlt évtizedben bármikor. A Világbank szerint idén júliusban világszerte több jegybank emelt a finanszírozási költségeken, mint a hetvenes évek eleje óta bármikor.

Úgysem használ a kamatemelés, nem ettől drága az energia

Az UNCTAD azt javasolja, hogy a kamatemelések helyett - amelyek, nyilvánvalóan nem segítenek enyhíteni az energiapiacon és az élelmiszerpiacon jelentkező zavarokat - a monetáris és fiskális politika irányítóinak olyan intézkedésekre kellene koncentrálniuk, amelyek a hirtelen áremelkedéseket közvetlenül kezelik. Ilyenek lehet az ársapka bevezetése, amelyet az egyszeri az áremelkedések miatt nagy nyereséget termelő cégek extra adójából lehet fedezni. Az Európai Unió egyébként pontosan ilyen intézkedésekkel próbál gátat szabni az infláció masszív emelkedésének és korlátozni a háztartásokra nehezedő terhek hirtelen növekedését.

Egyre több a kritikus hang

Nem az ENSZ szervezete az első, amely az elmúlt hetekben komoly kritikákat fogalmazott meg az agresszív jegybanki monetáris politikával kapcsolatban. A Nobel-díjas közgazdász Joseph Stiglitz nemrég azt mondta, szerinte kifejezetten hibásak és károsak az Európai Központi Bank kamatemelései, mivel azok csak a globális ellátási láncokban keletkező problémák, illetve az európai energetikai válság megoldásához szükséges beruházásokat drágítják meg. Ugyanakkor az infláció csökkentésében kevés eredményt tudnak felmutatni.

A közelmúltban a FED részéről is jelentek meg olyan jelzések, amelyek arra utalhatnak, akár a korábban vártnál hamarabb véget érhet a szigorítási ciklus. A New York-i FED múlt héten publikált egy elemzést, amely szerint a jelenlegi helyzetben az az egyensúlyi kamatláb, amely a keresleti és kínálati oldal összhangját és az infláció mérséklését megteremthetné, sokkal magasabb lett, mint az a kamatláb, amely mellett a globális és az amerikai pénzügyi rendszer működése veszélybe kerül. Ez azt jelenti, hogy ha a pénzügyi rendszer stabilitását védeni kívánja a FED, akkor még azelőtt abba kell hagynia a szigorítást, mielőtt a kívánt hatást el tudná érni a pénzromlás ütemének megzabolázása irányában.