Nem a 2015-ös migrációs válság hozta magával, hanem már 2009 óta érvényben van a nem EU-s állampolgárokra vonatkozó bevándorlási munkavállalási engedélyek kiadásának módja. A kékkártya-irányelv megszabja, hogy milyen belépési és tartózkodási feltételeknek kell megfelelnie harmadik országbelieknek (és családtagjaiknak) ahhoz, hogy magas képzettséget igénylő uniós munkahelyen kezdhessenek dolgozni. A rendszer azonban eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem sikerült elég hiányzó munkaerőt az Unióba vonzani: 2019-ben összesen 36 806 kékkártyát bocsátottak ki, túlnyomó többségében Németországban. Magyarországon évente 1-15 darab kékkártyát adtak ki - írja közleményében az Európai Parlament.

Most viszont az EP döntött arról, hogy rugalmasabb belépési feltételeket biztosít a rendszerhez. Így egy érvényes munkaszerződés vagy kötelező érvényű, hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlat elég lehet. De bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat. Jelenleg egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat szükséges. A fizetésre vonatkozó határt az adott tagországban érvényes éves bruttó átlagfizetés legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le (korábban az alsó határ 150 százalék volt, felső határ nélkül).

Nemzetközi védelemben részesülők - például menekültek - is jelentkezhetnek kékkártyáért azzal a feltétellel, hogy azt nem abban a tagállamban teszik, ahol a menekült- vagy egyéb védett státuszt megkapták. Valamint az uniós kékkártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni.

Bizonyos típusú szakmai tudást megfelelő munkatapasztalattal is igazolni lehet majd például olyan területeken, mint az informatikai vagy kommunikációs technológia.

Bár Magyarországra egyébként több tízezer főleg ukrán és szerb vendégmunkás érkezett, a szabályozás még az ő helyzetüket nem teszi könnyebbé. Jellemzően az építőiparban alkalmazzák őket, vagy gyártósorok mellett, ahol a szerződési idő, vagy a fizetési határ nem felel meg a most elfogadott szabályozásnak.

„Mindent meg kell tennünk az Európába irányuló legális bevándorlás, legfőképpen pedig a földrész fejlődéséhez érdemben hozzájárulni képes, magasan képzett munkaerő érkezése érdekében. A vonzóbb és praktikusabb kártya jó kiegészítése lesz a nemzeti programoknak. Most azzal folytatjuk a munkát, hogy a kékkártya-birtokosokhoz hasonlóan a közepes és alacsony bérezésű szakmákban dolgozók is hozzájárulhassanak a társadalom jólétéhez" - mondta a Javier Moreno Sánchez (S&D, Spanyolország) jelentéstevő a döntésről.

Az Európai Tanáccsal megkötött informális megállapodást 556 szavazattal, 105 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament. Most a Tanácson a sor, hogy jóváhagyja a reformot, amely az Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követően lép életbe. A tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.