Az EP állásfoglalása szerint a képviselők többsége kötelező szabályokat vár el a nők és férfiak bére közötti különbség megszüntetésére, a bérek átláthatóságának biztosítására. Emellett a képviselők ambiciózus esélyegyenlőségi stratégia kidolgozására számítanak az Európai Bizottságtól. A szavazás után kiadott sajtóközlemény szerint a parlament üdvözli azt, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az "egyenlő munkáért egyenlő bér" elvét az új esélyegyenlőségi stratégia alapelvének tekinti.
A képviselők szerint a bérszakadékot a magán- és az állami szférában egyaránt fel kellene számolni, a szabályokat határozottan be kellene tartatni, és az előrehaladás mérésére egyértelmű célértékeket kellene meghatározni.
A parlament a bérszakadék okainak megszüntetése céljából arra ösztönözi a tagállamokat, hogy szánjanak elegendő forrást a kisgyermekkori nevelési és gyermekgondozási szolgáltatásokra és a családbarát munkavégzési lehetőségekre. Ez segítene abban, hogy a nők egyenlő eséllyel vehessenek részt a munkaerőpiacon. Mivel a bérszakadék nyugdíjas korra több mint duplájára nő, a képviselők az idős nők számára is megfelelő segítséget várnak, például gondozási időszakok jóváírása, tisztességes minimumnyugdíjak és özvegyi ellátmány formájában.
Az állásfoglalás hangsúlyozta: már kisgyermekkortól jobban ösztönözni kell a lányokban a vállalkozókedvet, és az oktatásban kialakult sztereotípiák leküzdése érdekében többüket kellene a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a matematika és a digitális képzések felé irányítani, így a nők nagyobb része találna munkát a fejlődő és jól fizető ágazatokban.
Az Európai Bizottság felmérése szerint az unióban a nők az átlagos órabéreket tekintve 16,2 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A bizottsági adatok szerint, Magyarországon valamivel kedvezőbb a helyzet, a nemek közötti bérkülönbség 14 százalék, vagyis alacsonyabb az uniós átlagnál. A nyugdíjas nők Európa-szerte még nehezebb helyzetben vannak: nyugdíjuk átlagosan 37 százalékkal marad el a férfiakétól. A probléma Németországban is létezik, ahol a kormány már több beavatkozási módot is vizsgál.