Az Európai Parlament (EP) 446 igen, 178 nem és 41 tartózkodás mellett fogadta el azt az állásfoglalást, amely kiemeli: az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják, hogy Lengyelországban és Magyarországon romlott a helyzet az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás elindítása óta.

Az EP közleménye szerint az erről szóló vitában a képviselők rámutattak arra, hogy az EU szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanácsban rendezett meghallgatások nem rendszeresek és nem strukturáltak. Az EP ezért felkéri a Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

Kapcsolódó

Az EP képviselők szerint az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EUSZ 7. cikkét, továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az EU egészének hitelességét. Az állásfoglalás ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket - például a kötelezettségszegési eljárás vagy a Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem - annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az EU alapértékei.

A képviselők a vitában nehezményezték, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást az EP kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy a parlamentnek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

Az állásfoglalásban a képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy "sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra".  Az EP elképzelése szerint ez egy évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné a Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Magyarország esetében az EP 2018 szeptemberében kérte a Tanácstól, hogy akadályozza meg a magyar hatóságokat az EU alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával.

A tagállamok miniszterei eddig kétszer: 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt. A képviselők többször kifogásolták, hogy hivatalosan nem vehettek részt a meghallgatásokon. A lengyel kormányt 2018 júniusa és decembere között három alkalommal hallgatták meg a Tanácsban.

Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában egyhangúlag és a parlament jóváhagyásának birtokában megállapíthatja, hogy a tagállamok hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. A döntés szankciókhoz, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet.