Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök a választás hétvégi, második fordulójában is sikert aratott, ezzel „uralkodásának” harmadik évtizedébe lépett.

Miközben a török nemzet az egyre emelkedő megélhetési költségekkel, a zuhanó lírával és a kimerült devizatartalékokkal küzd.

A török ​​fizetőeszköz 20,105-ös rekordmélypontot döntött hétfőn. Az év eleje óta több mint 7 százalékot esett, és értékének több mint 90 százalékát veszítette el az elmúlt évtizedben.

Borítékolható tehát, hogy hiába az újabb győzelem, Erdogannak komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie – írja a The Guardian.

Hétfőn reggel a Morgan Stanley amerikai befektetési bank azt jósolta, hogy a török ​​fizetőeszköz idén folytatja zuhanórepülését, és rövidesen akár 26, sőt 28 lírát is kérhetnek majd egyetlen dollárért. 

A török líra árfolyama az euróhoz képest
A török líra árfolyama az euróhoz képest
Kép: Trading view

Az ankarai elnöki palota erkélyéről vasárnap este híveihez fordulva Erdogan győzelme után hamar lecsapott politikai ellenfeleire, miközben elkötelezte magát, hogy folytatja rendhagyó gazdaságpolitikáját. 

A török ​​vezetőnek egyetlen komolyan vehető ellenfele volt, az összellenzéki Kemal Kilicdaroglu személyében, de a 52,16 százalékos arány bőven elég volt a 47,84 százalékos ellenzéki szavazatokkal szemben. 

Soner Cagaptay, a török ​​vezető életrajzírója, a Washington Institute for Near East Policy amerikai kutatóintézet elemzője rámutatott, hogy bár a választók félretájékoztatása egyik féltől sem volt idegen a kampány során, ám azzal, hogy Erdogan a terrorizmus támogatóinak bélyegezte ellenfeleit, lépéselőnyt szerzett.

A török elnök most felhatalmazást kapott, hogy folytassa ugyanazokat a szélhámos külpolitikai döntéseket és a konvencionálisnak igazán nem nevezhető gazdaságpolitikát, ami eddig is jellemző volt rá

– tette hozzá.

Can Semercioglu, a Teyit tényellenőrző szervezettől pedig azt mondta:

óriási mennyiségű dezinformációt vetettek be a választások előtt, és számítani lehet rá, hogy ezt továbbra is látni fogjuk a televízióban és a közösségi médiában.

Korábban egyébként kétségesnek tűnt, hogy Erdogan képes-e megszerezni a harmadik ciklust egy egyre inkább polarizálódó országban: sokan számítottak például arra, hogy az 50 ezer ember halálát okozó törökországi földrengés és annak kezelése megpecsételheti az ő sorsát is. 

Miközben az emberek egy része a romok között kereste elhunyt hozzátartozóját, gyakorlatilag az egész ország panaszkodott a megélhetési költségek elszabadulására.

Erdogan mindezt úgy próbálta orvosolni, hogy egy hónapon keresztül ingyenes földgázt biztosított, és nem sokkal a választások előtt másodszor is megemelte a minimálbért.

A választási eredmény, beleértve Erdogan győzelmét a földrengések által sújtott régiókban, arra enged következtetni, hogy a választópolgárok egy része képes volt felülemelkedni az Igazság és Fejlődés pártját (AKP) sújtó, de többnyire jogos kritikákon.

Manfred Weber szerint Erdogan győzelme miatt véget kell vetni a török EU-csatlakozási folyamatnak

Végleg le kell zárni Törökország EU-csatlakozási folyamatát az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber szerint.

A győzelem kihirdetésekor Erdogan ismét előhúzta ingyenes földgáz ígéretét, dicsekedett Törökországnak a Nemzetközi Valutaalaptól való gazdasági függetlenségével, és megismételte azt a meggyőződését, hogy a kamatcsökkentés inkább visszafogja, sem pedig növeli az inflációt.

„Az infláció miatti drágulás okozta problémák megoldása és a jóléti veszteségek kompenzálása lesz a következő napok legsürgősebb napirendi pontja” – mondta, hozzátéve:

nem nehéz megoldani ezeket a problémákat.

Erdogan győzelmét nyilván segítette az ígéret, hogy folytatják a szír menekültek hazatelepítésének politikáját. Ezzel két legyet is ütött egy csapásra: meglovagolta a keményvonalas nacionalista érzelmeket, valamint a volt ultranacionalista elnökjelölt, Sinan Ogan is visszalépett a javára. A választási megfigyelők szerint az újabb győzelem mást is hozhat: a szexuális kisebbségek, illetve a nők elleni támadásokat.

Az ellenzéki pártok már hivatalból meg is kapták az LMBTQ-támogató bélyeget.

Cagaptay szerint épp ezek a kulturális harcok voltak azok, ahol Erdogan brillírozott: „az ellenzék megpróbálta ezt a választást a gazdasággal, a földrengésekekkel és a korrupció következményeivel tematizálni.

Ezzel szemben viszont Erdogan arról beszélt, hogy miként tudta megvédeni Törökországot a terroristákkal, az identitáspolitikával és a polarizációval szemben.

Ziya Meral, a Royal United Service Institute munkatársa is azt mondta a lapnak, hogy „annak a szövetségnek, amely ezúttal hatalomra juttatta, fontos támasza volt a török nacionalista szavazóbázis, akiket

sikerült meggyőzni, hogy – legyen szó kurd militánsokról, nyugati orientációjú liberálisokról vagy idegen hatalmakról – mindannyian meg akarják buktatni.

Meral hozzátette: „pont az csinálja, amit a kulturális konzervatívok szerte Kelet-Európában, sőt Oroszországban is, azt állítva, hogy

életmódunkat támadások érik én viszont kiállok a hagyományos értékek mellett.

Ezek után igencsak meglepő lenne egy teljes 180 fokos fordulat a török politikában. 

Erdogan azóta egyetlen lehetőséget sem hagyott ki arra, hogy támogatóit a harc folytatására ösztönözze, teljes gőzzel a jövő évi helyi választásokra koncentrálva, ahol az AKP megpróbálja visszaszerezni az irányítást Törökország legnagyobb városai felett. 

Egyik nagy ellenfele, Isztambul polgármestere, Ekrem Imamoglu már üzent is az ellenzék támogatóinak, hogy harcoljanak tovább. „Minden kezdődik elölről” – mondta.

Mégsem írt történelmet a török ellenzék, Erdogan maradhat hatalmon

Alaposan megszorongatta ugyan Kemal Kilicdaroglu és a hatpárti ellenzéki szövetség Recep Tayyip Erdogant, a csoda azonban végül nem jött össze: nem tudták megfosztani hatalmától a húsz éve elnökösködő politikust. Az egyelőre nem hivatalos eredményt az állami hírügynökség tette közzé. A piacok csalódottan reagálhatnak az ellenzéki kudarcra. Bővebben>>>