Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök már-már kétségbeesetten igyekszik megnyugtatni a társadalmat, hogy elkerülje egy bankpánik kirobbanását - derül ki a Guardian tudósításából. A kormányfő egy hétfői üzleti fórumon azt állította, hogy készek kompromisszumot kötni az országot hitelező eurótagállamokkal és a Nemzetközi Valutaalappal, amennyiben ez segít stabilizálni az ország helyzetét és utat nyit az előtt, hogy később piaci kötvénykibocsátásokkal finanszírozzák a költségvetés kiadásait.

Ciprasz szerint a megállapodás véglegesítésének szakaszában tartanak a donorokkal, az erről szóló papírokat hamarosan aláírhatják. E kijelentésének azonban ellentmondani látszik, hogy szerinte a feltételeknek tartalmazniuk kell a görög adósságok mérséklését, viszont nem lehet szó a bérek és a nyugdíjak további mérsékléséről, ami nélkül a donorok szerint nem lehet egyensúlyban tartani a görög költségvetést.

A kormányfő az ország pénzügyi likviditásának csökkenéséért partnereikre tolta a felelősséget. Szerinte az az ő tárgyalási taktikájuk része, hogy "csöpögőre" állították a Görögországot ellátó pénzcsapokat. Ezzel arra utalhatott, hogy az Európai Központi Bank (ECB) igyekszik elkerülni, hogy a görög bankok finanszírozzák a gyakorlatilag fizetésképtelen kormányt. Ennek érdekében limitálja euróellátásokat, illetve korlátozta, hogy pénzükből mennyit fordíthatnak kincstárjegyvásárlásra.

Take it easy!

Hasonlóan kétarcú nyilatkozatot tett Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter az egyik tévétársaságnak adott hétfő késő esti interjújában. Kijelentette, hogy a jövő héten megállapodhatnak a hitelezőkkel, de hozzátette ehhez, hogy az utóbbiaknak be kell látniuk, hogy a segélyprogramok nem fékezték meg az ország eladósodását.

Emellett tartja magát ahhoz a múlt heti véleményéhez, amely szerint az eurózóna közös biztonsági alapjának, az ESM-nek (az európai IMF-nek) meg kell vásárolnia az ECB-től 27 milliárd eurónyi görög kötvényt, amelyeket Athénnak a nyáron kellene visszavásárolnia. (Ez nyilván azzal járna, hogy az ESM a korábbinál kedvezőbb feltételekkel számolná el ezt a hitelt a görögöknek, amit egyes kukacoskodó közgazdászok könnyen adósságátütemezésnek értelmezhetnének - a szerk.)

Ciprasz és Varufakisz azután keresett kamerát magának, hogy a kormányszóvivő igyekezett eloszlatni azokat a híreket, amelyek szerint Athén a 2013-as ciprusi intézkedésekhez hasonló pénzügyi korlátozásokat tervez. A szigetországban annak idején limitálták a számlákról felvehető, illetve azokról elutalható összegek nagyságát és lenyestek egy darabot a nagy bankbetétekből.

Nem nyugodtak meg

Banki alkalmazottak arról beszélnek, hogy az elmúlt hetekben felgyorsult a pénz kimenekítése a folyószámlákról és a betétekből. A Bank of Greece egy neve elhallgatását kérő tisztviselője drámai képet fest a helyzetről. Az emberek gyakorlatilag mindent elvisznek, amijük csak van a számláikról, mert attól tartanak, hogy a kormány legközelebb ezeket csapolja meg (a nyugdíjalapok, az önkormányzatok és más állami szervezetek tartalékainak összesöprése után).

Görögországban is működik a kormányzati nyugtatóoffenzíva ellentétes hatása: a kormányszóvivő biztató szavai nyomán a banktisztviselő a pénzfelvétel további gyorsulására számít. Összesen 35 milliárd eurót vontak ki az ügyfelek a bankokból a politikai bizonytalanság kezdete, tavaly december óta, és a szakértő attól tart, hogy egy "ciprusi megoldás" az utolsó csepp a pohárban. Olyan lázadás jönne, amilyen még nem volt, véres utcai jelenetekkel. A görögök nem olyanok mint a ciprusiak - jósolja a Bank of Ciprus bankára.

Csalóka remények

Egy pillanatra a megállapodás reményét keltette hétfőn az a görög sajtóértesülés, amely szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megkerülve az eurózóna pénzügyminisztereit (eurócsoport) - a görögök jelenlegi fő tárgyalópartnereit - kompromisszumos javaslatot készített. Ez beérte volna a közkiadások kisebb csökkentésével, amivel utat nyitott volna azelőtt, hogy az adókból több jusson adósságtörlesztésre. Emellett nem várta volna el a nyugdíjak és a bérek további lefaragását. Ötmilliárd eurós egyenlegjavulást írt volna elő, de ezt nem kiadáscsökkentésektől, hanem hanem főként bevételnövelésektől, adóváltoztatásoktól várta volna.

Az Európai Bizottság cáfolta a javaslat létezését - Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke állítólag kiborult a hír hallatán. Pierre Moscovici, a testület pénzügyi biztosa ismét megrótta a görögöket, akik szerinte gyorsan visszautasítják tárgyalópartnereik reformjavaslatait, ám lassan állnak elő alternatívákkal. Annyit elismert, hogy ennek ellenére sikerült elérni némi előrehaladást elérni a tárgyalásokon.

A piaci fejlemények sem adnak okot a görögöknek a reménykedésre. A hároméves állampapír hozama a zsugorodó kereslet miatt 289 bázisponttal, majdnem 24 százalékos csillagászati magasságba emelkedett, a tízéves kötvények hozama 76 bázisponttal, 11,54 százalékra nőtt. Egy-egy tized százalékponttal feljebb kúszott a portugál, a spanyol és a olasz állampapírok hozama is.