Federico Sturzenegger csütörtökön nyújtotta be lemondását az államfőnek, miután aznap is 6 százalékkal gyengült a peso a dollárhoz képest. Április óta értékének 30 százalékát vesztette el a peso a dollárral szemben. Sturzenegger helyét Luis Caputo gazdasági miniszter vette át, tisztségének megőrzése mellett.

A jegybank nyíltpiaci intervencióival, a masszív kamatemelésekkel és a költségvetési hiány célszámának csökkentésével sem sikerült április végén és május elején stabilizálni a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát, ezért az argentin kormány május 8-án az IMF-hez fordult segítségért. Egy héttel ezelőtt, június 7-én meg is kötöttek egy 50 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást, a piacok bizalmát azonban így sem sikerült visszanyerni.

Kapcsolódó

A hitelszerződés értelmében a keretösszeg egyharmadát, 15 milliárd dollárt azonnal átutalja a nemzetközi pénzügyi szervezet, miután igazgatósága várhatóan június 20-án végleg jóváhagyja a megállapodást. Ennek az összegnek a felét a július és szeptember közötti költségvetési hiány fedezésére használják fel, a másik felét pedig a jegybank megcsappant devizatartalékainak emelésére.

Az argentin jegybank devizatartalékai 49 milliárd dollárról 10 milliárdra csökkentek az utóbbi hónapok alatt.

A hitelszerződés értelmében Argentína 2019-ben a GDP 1,3 százalékára csökkenti költségvetési deficitjét a jelenlegi 2,2 százalékról, majd 2020-ra nullszaldót ér el, a következő évben pedig 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési többletet.

Az argentin kormány lefelé módosította idei és jövő évi 3,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzését. Eszerint az idén 0,4-1,4 százalékos GDP-növekedésre, 2019-ben pedig 1,5-2,5 százalék közöttire számít. A jegybank pedig az idei évre nem tűz ki inflációs célt, a jövő évit viszont 17 százalékra, a 2020-ast 13 százalékra csökkenti a mostani 25 százalékról.

Argentína a harmadik legnagyobb latin-amerikai gazdaság. A pénzpiaci kilengések, a mezőgazdaságot sújtó szárazság, az energiaárak emelkedése mellett a gyenge fundamentumok és a leértékelődéstől való félelmek egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a peso és az argentin gazdaság nyomás alá került - írta az MTI.