Kim Dzsongun észak-koreai diktátor az esetek többségében vagy félelmet ébreszt másokban, vagy nevetségesnek tartják. Nagy kérdés, hogy a testes politikus valóban tud-e többet annál, hogy elteszi az útból egyes ellenfeleit, köztük akár saját rokonait is, illetve atomfegyverteszteket vezényel le? Lehetséges-e, hogy titokban reformer, aki le akarja szerelni országa nukleáris arzenálját? - indítja pontosan aligha megválaszolható kérdésekkel cikkét Gideon Rachman, a Financial Times vezető publicistája.

Szerinte a különféleképpen ugyan, de mind Donald Trump, az USA, mind Mun Dzsein, Dél-Korea elnöke arra játszik, hogy Kim titokban reformer. Az előbbi a napokban elfogadta az észak-koreai diktátor felkérését egy újabb csúcsra kettejük között, az utóbbi egyszerre játszhat arra, hogy mind Kim, mind Trump kiszámíthatatlan politikát folytat.

Kapcsolódó

Az elmúlt évtizedekben igencsak kiszámítható mederben csordogált a politikai a Koreai-félszigeten: egymás után vallottak kudarcot a változást célzó diplomáciai kísérletek, így fennmaradt az északi és a déli állam közti patthelyzet.

Miért megy az elnök a diktátorhoz?

Mun célja szeptember közepi phenjani látogatásával az lehet, hogy meggyőzze Kimet: tegyen egy igazán drámai hatású lépést előre Észak-Korea atomfegyvereinek leszerelése felé. Később ugyanezt megkísérelheti Trumppal is: arra kérheti amerikai kollégáját, hogy az előbbi gesztusért cserébe tegyen drámai engedményt az amerikai szankciókból.

A dél-koreai elnök tanácsdói az FT szakírója szerint úgy vélik, hogy a 34 éves észak-koreai diktátor magányos harcot vív környezetével, olyan emberekkel küzd, akik ezer szállal kötődnek az ország nukleáris programjához. Ezt a helyzetet megörökölte apjától és nagyapjától, akik létrehozták a sztálinizmusból kinőtt dzsucse ideológiát követő rezsimet. Mun és környezete úgy látja, hogy Kim véget akar vetni országa elszigeteltségének, és tisztában van azzal, hogy ehhez meg kell szabadulnia országa nukleáris arzenáljától.

Nagyot tévedhet

A kétkedők mind Szöulban, mind Washingtonban úgy vélik, hogy az elnök veszélyesen naiv. Szerintük jó eséllyel a hagyományos phenjani mézesmadzag-taktika áldozata, amelyben úgy tesznek, mintha engednének, ám csak az északi rezsim elleni szankciók enyhítését akarják. A szkeptikusok szerint nincs az a pénz, hogy az északi rezsim leépítse atomfegyvereit, miközben azok garantálják a létét. Úgy vélik, ezt bizonyítja, hogy a júniusi Trump-Kim csúcstalálkozó óta alig haladt előre a leszerelés.

A dél-koreai kormány azonban úgy látja, hogy éppen az egyoldalú elvárások miatt nem halad előre a folyamat. Az USA azt akarja, hogy Észak-Korea szerelje le veszedelmes fegyvereit, mielőtt feloldják az országgal szembeni szankciókat. Szöulban azonban úgy gondolják, hogy a két dolognak kéz a kézben kellene haladnia. Phenjan akkor tehet egy nagy lépés előre az atomleszerelés felé, ha Washington tesz egy gesztust, amely erre bátorítja.

Játszma a háttérben

Erről nehéz lesz meggyőzni Trump héja tanácsadóit, mindenekelőtt nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont - véli az FT publicistája. Szöulban inkább abban reménykedhetnek, hogy Trump unortodox hozzáállása segíthet e gond megoldásában. Az elnök alkukirálynak tartja magát, így meggyőzheti magát arról, hogy vállalnia kell némi kockázatot a béketeremtés érdekében, akármit is mondjanak az óvatos szakértők. A békét aztán saját egyértelmű külpolitikai sikereként könyvelheti el.

Eközben egy másik játszma is folyik a háttérben, mégpedig Dél-Koreán belül. Az ultrakonzervatívok nyilvánosan követelik, hogy az USA bombázza porig Észak-Koreát, miközben radikális baloldali politikai csoportok szerint az összes amerikai katonát ki kellene vonni Dél-Koreából. A mérsékelt jobboldal attól tart, hogy Mun galamb hozzáállása párosulva Trump hiúságával, odavezethet, hogy túl sok engedményt tesznek az ifjú északi vezetőnek. A történet végén Észak-Korea megtarthatja atomfegyvereit, miközben élvezheti a szankciók feloldásának előnyeit.

Nagy testvér

Akad a háttérben még egy további szempont is - idézi az FT cikkírója Hahm Chaibongot, az szöuli Asian Institute kutatóintézet külpolitikai szakértőjét. A kutató attól tart, hogy a békefolyamat részeként kivonják az összes amerikai csapatot a Koreai-félszigetről, így az fokozatosan az egyre erősebb és autoritáriusabb Kína befolyása alá kerül.

Gideon Rachman szerint azonban Munnak egyelőre ez a legkisebb gondja. Egy évvel ezelőtt még azzal szembesült, hogy Kim az USA elérésére képes ballisztikus rakétákat és hidrogénbombát tesztelt, Trump pedig arra célozgatott, hogy letörölhetik Észak-Koreát a térképről. A világ a nukleáris háború lehetőségével került szembe. Ennek tükrében nem meglepő, hogy Dél-Korea első embere igyekszik erősíteni az év elején elindult enyhülést. Lehet, hogy naiv és csalódni fog, de az biztos, hogy az lenne jó, ha bejönnének a számításai.

A fotó forrása: Kim Jae Hwan/AFP.