Megszólaltak a riadócsengők az EU-ban az Orbán-Morawiecki csúcs után

Mateusz Morawiecki, Lengyelország és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke megkeményítette álláspontját a jogállamiságról szóló vitában, ami jelentősen megnehezíti az EU-tagállamoknak, hogy elfogadják az unió hétéves költségvetését és a hitelből finanszírozott válságkezelési alapot - tudósított a két vezető november 26-ai csúcstalálkozójáról a Financial Times.

Az EU soros német elnöksége és az Európai Parlament októberben állapodott meg arról, hogy a jogállamiság érvényesüléséhez kell kötni az uniós támogatások kifizetését. Ezzel kívánják lelassítani vagy megfordítani azt a folyamatot, amelyben egyes tagállamokban illiberális politikai rendszer alakul ki - emlékeztet a brit üzleti lap.

A két ország kormánya nem ért ezzel egyet, ellenzi a két dolog összekapcsolását, mert úgy vélik, hogy a jogállamiság követelményei nem egzaktak, így lehetővé teszik, hogy ezekre hivatkozva a tagállamok többsége önkényesen elzárjon az uniós pénzektől egyes országokat. Orbán és Morawiecki a csúcstalálkozójuk után tartott sajtótájékoztatón részletezte kifogásaikat, és azt javasolta, hogy válasszák el a hétéves büdzséről és a helyreállítási alapról szóló döntést a jogállamiság ügyétől.

A javaslat

A két kormányfő közös deklarációjában pontosan kifejti mire gondol - jelzi cikkében az Euronews. Javaslatuk szerint két szavazást kellene tartani az uniós állam- és kormányfők döntéshozó testületében, az Európai Tanácsban. Először is dönteni kellene a két pénzalapról, mégpedig úgy, hogy semmilyen további feltételt nem kapcsolnának ezekhez azon túl, amiről a tanács júliusi csúcsértekezletén megállapodtak. (A jogállami kritériumok alkalmazásának szükségessége az akkori egyezségben is szerepelt, ám nem öltött testet valamilyen konkrét szabályozásban. Ezt az Európai Parlament és a német elnökség októberi egyezségével alakították ki - a szerk.)

A Morawiecki-Orbán-deklaráció szerint a második szavazásban a tanácsnak véleményt kellene nyilvánítania arról, hogy helyénvalónak tartja-e a költségvetési kifizetések és a jogállamisági követelmények összekapcsolását. Ha a testület erre igennel szavaz, akkor tárgyalásokat kell kezdeni az uniós alapszerződés módosításáról, ez ugyanis olyan súlyú kérdés, amelyet ezen az alapvető szinten kell rendezni. (Az uniós alapszerződés módosítása a tapasztalatok szerint rendkívül körülményes, elsősorban azért, mert ezt minden tagállam parlamentjének jóvá kell hagynia - a szerk.)

Riadójelzés

A két miniszterelnök sajtótájékoztatója a Financial Times szerint beindította a riadócsengőt a többi európai uniós tagállamnál. A költségvetést és a helyreállítási alapot ugyanis az Európai Tanács december 10-11-ei csúcsértekezletén el kellene fogadni, ám a lengyel és magyar vétó miatt ez a levegőben lóg. "Az Európai Parlament semmi szín alatt nem akarja újranyitni a vitát a jogállamisági kritériumokról, a két kormány egyre jobban elszigeteli magát" - idézte több sajtóorgánum is az egyik vezető EU-s diplomata véleményét.

A brit üzleti lap szerint fel fog gyorsulni azoknak a megoldásoknak a keresése, amelyek lehetővé teszik, hogy a 25 tagállam Magyarország és Lengyelország kihagyásával elfogadja a helyreállítási alapot. A Politico megemlíti, hogy a két miniszterelnök annak ellenére keményített, hogy Angela Merkel német kancellár az elmúlt napokat a vitát feloldó kompromisszum keresésére fordította. Darren McCaffrey, a Euronews vezető szerkesztője szerint az Orbán és Morawiecki fellépése semmissé tette Heiko Maas német külügyminiszter minapi nyilatkozatát, miszerint közel a konfliktus megoldása.

Eközben úgy tűnik, Charles Michelről, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság elnökéről leperegtek a két kormányfő sajtótájékoztatóján elhangzottak. Mindketten arról üzentek a Twitteren az esemény idején, hogy a decemberi csúcstalálkozó előkészítéseként gyümölcsöző megbeszélést folytattak a koronavírus-járvány második hullámának gazdasági hatásairól Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével.