Juncker azt mondta: "nagyon szomorú" amiatt, hogy bizottsági elnöki megbízatásának utolsó EU-csúcsa ilyen kimenetelű vitával záródott. A bővítésről folytatott, éjszakába nyúló vita nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.

Nem volt egyetértés

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

A bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet.

A két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely még nem kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére - mondta Tusk, aki azt is hozzátette: nem kételkedik abban, hogy mind Észak-Macedónia, mind Albánia egy napon tagja lesz az Európai Uniónak. Csalódottságuk érthető, ugyanis elvégezték a feladatukat, az Európai Unió azonban nem - tette hozzá. "Azt kérem macedón és albán barátainktól, ne adják fel az uniós csatlakozásba vetett reményüket" - mondta Tusk.

Decemberig nem lesz új hétéves költségvetés

Az unió hétéves, 2021-től érvényes keretköltségvetésével összefüggésben annyit árult el, hogy a "rendkívül fontos megbeszélés" a következő hónapokban folytatódik. Az október 9-én indult szíriai török offenzíváról, valamint az Egyesült Államok és Törökország között létrejött tűzszüneti megállapodásról kijelentette, az nem valódi tűzszünet, nem vehető komolyan, nem olyan, amire az EU számított - mondta. Tusk az Európai Tanács nevében ismételten felszólította Ankarát, hogy végérvényesen állítsa le a kurd erők elleni katonai támadásait.

A közös uniós költségvetéssel összefüggésben Juncker elmondta, nincs előrelépés az elfogadni kívánt szöveget illetően, és nem számít arra sem, hogy decemberig döntés születhet róla. Szavai szerint az EU-tagállamok csak régi, jól ismert álláspontjukat ismételték, új elemek nem kerültek elő. Az EU kötelessége gyors döntést hozni a kérdésben, ellenkező esetben akár kétéves késedelmet is szenvedhet az uniós programok finanszírozása - tette hozzá Juncker.

Merkel: sajnálatos

Sajnálatos, hogy most sem sikerült megállapodni Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről - jelentette ki Angela Merkel német kancellár az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli értekezletét követően. Sajtótájékoztatóján Merkel elmondta, hogy nem tartotta volna helyesnek különválasztani a két nyugat-balkáni ország előrehaladását az integrációs folyamatban. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem csak Franciaország ellenezte a lépést, több más ország is ezen az állásponton volt.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a csúcson elfogadott zárónyilatkozat Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló fejezetével összefüggésben hangsúlyozta, mindkét ország és polgáraik óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy teljesítsék a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Ha mások eleget tesznek az EU követelményeinek, az uniónak is kötelessége tartania magát adott szavához - tette hozzá az EP elnöke.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arról számolt be, hogy az EU kompenzációs intézkedéseken dolgozik az amerikai kereskedelmi szankciók által sújtott szektorok gazdasági veszteségeinek mérséklése céljából.