A európai vezetők kormány- és államfőinek a csütörtöki EU-csúcson nem sekerült minden tagállammal elfogadtatni azt a célt, hogy Európa 2050-re karbonsemleges legyen. Egy tagállam nem volt hajlandó aláírni ezt a célt. Ez a tagállam ezúttal nem Magyarország volt - bár Orbán Viktornak is voltak kifogásai a tárgyalásokról kiszivárgott információk szerint -, hanem Lengyelország.

A körülbelül délután 4 órakor elkezdődött birkózás elején az egyik vitapont az volt, hogy a nukleáris energia is legyen benne a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges energiamixben - emellett Franciaország, Magyarország, Csehország sorakozott fel. Magyarország például többek között azzal érvelt, hogy a karbonsemlegesség elérése 2050-re elviselhetetlen terhet róna Magyarországra, az Európai Beruházási Bank (EIB) nem fog nukleáris energiát támogatni és azt is csak egyértelmű referenciával, Magyarország pedig nem tudja elérni 2050-re a karbonsemlegességet nukleáris energia nélkül.

Kapcsolódó

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki pedig azt mondta, hogy nem tudja elfogadni az Európai Tanács konklúzióját a klímaváltozásról, de a lengyel kormány több alternatív javaslattal is előállt: ebben olyanok voltak a Financial Times brüsszeli tudósítója szerint, mint hogy a karbonsemlegességet csak 2070-re (!) kelljen elérni, vagy hogy a semlegességet az egész kontinensre számolják ki és ne országonként. Emellett Morawiecki is (a magyar miniszterelnök mellett) pénzügyi garanciákat akart látni az EU-tól az átmenet finanszírozásának segítségéhez - például az EIB-től.

Ehhez képest a péntek hajnalig tartó huzavona végeredménye azt lett, hogy az elfogadott zárónyilatkozatba végül a következő szöveg került be a Politico szerint:

A tudomány legfrissebb állása és annak fényében, hogy a globális klíma érdekében fel kell lépni, az Európai Tanács támogatja a klímasemleges EU eléréséhez szükséges célkitűzést, összhangban a párizsi egyezmény célkitűzéseivel. Egy tagállam ezen a ponton nem tudja vállalni e célkitűzés végrehajtását a maga részéről, és az Európai Tanács 2020 júniusában visszatér erre a témára.

Lengyelországra visszatérnek

A tagállam, amely nem tudja végrehajtani a célkitűzést: Lengyelország.

Erről a péntek éjszakai sajtótájékoztatón Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az MTI tudósítása szerint azt mondta az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. Minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat, de azt is hozzátette, hogy Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására. "Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét" - fogalmazott.

Az állásfoglalás szövegét idézve elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.

Honnan lesz pénz a jelentős költségekre?

Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel, e tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EIB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban.

Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Mi lesz a költségvetéssel?

Beszámolt arról is, hogy a tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében - közölte. (Csütörtökön sajtóértesülések szerint arról is szó volt, hogy februárban egy rendkívüli csúcson tárgyalnának a következő hétéves keretről.)

Törökország és Ciprus

Michel azt is elmondta, hogy az EU megerősítette a Törökország ciprusi területen végzett, jogellenesnek tartott fúrási tevékenységeire vonatkozó korábbi álláspontját. A tanács állásfoglalása továbbá megállapítja, hogy a Törökország és Líbia közötti, a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti egyes államok önállóságát, nem felel meg a Tengerjogi Egyezménynek, és semmilyen jogi következménnyel nem járhat más államokra nézve - ismertette a dokumentumot a tanács elnöke.

Angela Merkel német kancellár az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően úgy értékelte az eredményt, hogy "mindannyian elkötelezettek vagyunk" a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Ő is megerősítette, hogy egy tagállam, Lengyelország, nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér. Ez azonban szerinte nem azt jelenti, hogy megosztottság lenne Európa tagállamai között, hanem azt, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani. "Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre" - fogalmazott a német kancellár.

Lengyelország saját tempóval halad

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően bejelentette, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól. Az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Lengyelország "nem lehet bűnös" amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni - hangsúlyozta.

"A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani" - fogalmazott. A célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból "nagyon jó megoldás", az állásfoglalás ugyanis nagyfokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára - mondta.

Megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is. "Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából" - tette hozzá.

Orosz szankciók

Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében csütörtökön azt is bejelentette, hogy az Európai Unió (EU) újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában. Az uniós tagállamok állam- illetve kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon egyhangúlag döntöttek a szankciók meghosszabbítása mellett.

Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, és az EU ezek végrehajtásától teszi függővé a szankciók sorsát. Mivel a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az uniós vezetők további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverembargóra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjednek ki, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.