Ugyan a 2019-es európai választásokon még nem volt értelmezhető a külső befolyásolás, nyilvánvaló lett, hogy ez a kérdés sokkal nagyobb probléma lesz, ami ellen fel kell lépni és lecserélni a gyakran elavult szabályrendszereket.

Az Európai Parlament témában tartott konferenciája alapján Európában sokat igyekeznek tanulni az Egyesült Államoktól, ahol már évek óta igyekeznek különböző külső behatások ellen védekezni. Ez legutóbb a Capitolium elleni támadásban csúcsosodott ki.

Kapcsolódó

Christopher Krebs, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági hivatalának korábbi kibervédelmi vezetője szerint az évekkel ezelőtt kezdődő első orosz, vagy iráni, a választásokat befolyásolni szándékozó támadások ellen immár hatékonyabban lehet fellépni, de egyáltalán nem lefutott a téma, sőt, világszerte több ilyen kísérletre kell számítani.

Haladás van, siker nincs

Az Egyesült Államokban 2020-ra csúcsosodott ki a félretájékoztatás hatása, ami komoly fejtörést okozott.

Ami 2020-ban a korábbi támadások fokozódását követően működött:

  • A támadási modellek feltárása, előkészülés.
  • Minél szélesebb körben igyekeztek ebbe a modellezésbe bevonni hatóságokat, tudósokat, és a technológia cégeket is.
  • Ügyeltek rá, hogy minden eleme a választásnak bizonyítható legyen, például a megtámadott szavazógépeken leadott voksok is megvoltak papíron.

Ami viszont változatlanul nagy baj:

  • Egyenlőtlen a küzdelem, ha tényekkel is áll elő az állam, az álhírterjesztő bármikor bármit mondhat semmilyen bizonyítási kényszer nincs rajta.
  • Ha egy hatóság egyáltalán foglalkozik az álhírekkel, azzal ellentétes hatást is elérhet, felerősödhet a dezinformáció terjedése.
  • Ha egy állami szereplő is odaáll az álhírek mögé, mint ahogy most az USA-ban történt, az nagyon nehezen kezelhető.

Transzatlanti megoldás kellene

Az Európai Unió hasonló szempontok mentén foglalkozik a kérdéssel, aminek az eredményeként remélhetőleg létrejöhet egy szabályrendszer.

Erre szükség is van, lévén a meglévő szabályozás jelentős részben olyan időben készült, amikor nem volt a közösségi médiának a mostanihoz hasonlítható hatalma.

Az egyértelmű lett, hogy a platformok önszabályozása nem megfelelő, látszik, hogy nagyon szerteágazó hálózatok használják ezeket a felületeket álhírek terjesztésére, amelyek mögött gyakran külső, jelentős anyagi lehetőségekkel rendelkező felek állnak.

Az Európai Parlament sok mindent átvehet az amerikai tapasztalatokból. Egyben azt is fontosnak tartja az EP, hogy sikerüljön egy közös transzatlanti szabályrendszert is kidolgozni, mivel az egyértelmű hogy az érintettek szerteágazó bevonásával lehet csak kezelni a kérdést, ami akár alapvető veszélyt is jelenthet a demokratikus intézményrendszer működésére, és a választások tisztaságára.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.