Az uniós gáztárolók feltöltésére vonatkozó szigorú szabályok lazításáról egyeztetnek a közösség tagállamai. A tagállamoknak jelenleg a teljes kapacitás 90 százalékára kell feltölteniük a tárolóikat, ennek a határnak az 5 százalékpontos csökkentésről tárgyalnak az EU vezetői. 

A háború kirobbanását követően bevezetett szabályozás kétéves meghosszabbítására március elején tett javaslatot az Európai Bizottság, de azt több tagállam – sajtóinformációk szerint köztük Magyarország is – ellenzi.

Évek óta húzódó történet 

A 2021-es energiaválság, majd a helyzetet tovább fokozó orosz-ukrán háború hatására 2022-ben kötelezte a tagállamokat a bizottság, hogy a fűtési szezon kezdetéig meghatározott szintre töltsék fel földalatti tárolóikat.

Az első évben a teljes kapacitás 80, a következő esztendőben pedig 90 százalékára kellett feltölteni a kijelölt létesítményeket.

Ezen előírás alól engedményt kaptak a saját fogyasztásukhoz képest kiemelkedően nagy tárolói kapacitással rendelkező államok (így Magyarország is), de ezen kormányokkal szemben is támasztottak elvárásokat. A szabályozás eredményeként 2022 őszétől kifejezetten magas volt az uniós gáztárolók töltöttsége. A háború első évének őszén lényegében megteltek a tárolók, minek következtében több mint 100 milliárd köbméternyi tartaléka keletkezett az EU-nak.

A következő két ősszel is hasonlóan alakult a helyzet, és 2023-ban, illetve 2024-ben a fűtési szezon végére sem csökkent 58 milliárd köbméter alá a tárolókban lévő földgáz mennyisége.

Idén azonban a kedvezőtlenebb időjárás, illetve egyes szektorok megugró kereslete miatt az előző években megszokottnál jóval gyorsabban apadt a tartalék télen, és március közepére csak 36-37 milliárd köbméternyi készlet maradt.

Az európai energiapiac

A 2021-2022-es káosz után a szabályozás és úgy általában a tárolók magas telítettsége hozzájárult a viszonylagos piaci stabilitáshoz. Az első évben a tárolók feltöltéséig azonban épp ellentétes hatása volt az intézkedésnek. A 2022-ben későn érkező uniós szabályozás is szerepet játszott a földgáz árának elszállásában. A tőzsdei jegyzések épp a kitűzött célérték elérését követően kezdtek el esni.

A szabályozás meghosszabbítása ellen érvelők ezzel indokolják a lazítás szükségességét.

Korábban azt feltételezték, hogy 80 százalékra fogják leszállítani az elmúlt két évben érvényes 90 százalékos limitet. Azonban most már – a Reuters által látott dokumentum szerint – csak 5 százalékpontos csökkentésről tárgyalnak a tagállamok és csupán akkor lehetne eltérni a kitűzött célértéktől, ha a piaci feltételek kedvezőtlenek a betárolásra, például ha ismét elszáll a gáz ára.

Ezen felül a betárolási limit november eleji határidején is lazíthatnak. Az elképzelés szerint nem egy konkrét időpontra kellene elérni a meghatározott telítettségi szintet, hanem két hónapos időszakban bármikor teljesíteni lehetne azt. A kiszivárgott javaslat szerint a módosítások segítenének abban, hogy ne mindenki egy időben akarjon vásárolni, így csökkenhet a keresleti nyomás, és ne szálljanak el az árak. 

Végignézzük? Épp a megújuló energiát csúcsra járató EU áshatja meg a zöldpolitika sírját

Az energiaágazat zöldítése eddig megfelelő mederben halad a kontinensen, ám van egy elhanyagolhatatlan bökkenő. Ebben a rangsorban Magyarország alulról súrolja az uniós átlagot.A részletekről ITT olvashat.

Kapcsolódó