Az Európai Unió külügyminisztereinek csütörtöki tanácsülésén elsősorban kereskedelmi témákat boncolgattak. Ezen a területen az egyik kulcskérdés az volt, miként változhatnak az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok az amerikai elnökválasztás végeredményének tükrében.

Az már biztos, hogy ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök, vele kell majd dűlőre jutni a blokknak. A transzatlanti kereskedelem – árukat és szolgáltatásokat is beleértve – 1,538 ezermilliárd euró volt 2023-ban, ami rekordértéknek számít – mutatott rá az EU Külügyi Tanácsa.  Nem véletlen tehát, hogy a dilemma prioritást élvez. 

Kapcsolódó

Az amerikai stratégiát illetően túl sok konkrétumot nem hozott nyilvánosságra a Külügyi Tanács. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint mindenesetre az nem kérdés, hogy kereskedelmi konfliktusokra számítani kell az EU-nak a második Trump elnökség kapcsán.

„A fő kérdés az lesz, hogy miként tárgyaljon a következő években az Unió, hogy el lehessen kerülni egy potenciális vámháborút az Egyesült Államokkal. Itt a tagállami vezetők a hírek szerint két stratégiát látnak. Az Európai Bizottság elnöke szerint azzal lehetne elkerülni az amerikai vámokat, hogy az EU több amerikai LNG-t vásárol a következő években. A kérdés, hogy ezt az EU tagállamai pontosan hogyan tudják garantálni Washington felé, hiszen az LNG beszerzését elsősorban piaci vállalatok végzik, nem maguk az államok. A másik tábor szerint pedig fel kell készíteni az EU kereskedelempolitikai "arzenálját", hogy képes legyen hatékonyan és gyorsan viszont válaszokat adni az esetleges amerikai vámokra. A kettő irányzat természetesen nem zárja ki egymást, hiszen először vélhetően tárgyalásokon célszerű megbeszélni az új amerikai vezetéssel a felmerülő konfliktusokat, majd ha ennek ellenére Washington mégis a vámok kivetése mellett dönt, nem árt ha van mivel válaszolni”

– mondta lapunknak Berkes Rudolf külpolitikai szakértő.

Blöff vagy nem blöff?

Trump több alkalommal is beszélt például arról, hogy megválasztása esetén minden külföldön gyártott termékre 10-20 százalékos vámot vet ki. Kiemelt céljaként emlegette az európai autóipar megszorongatását.

„Az összes kis európai állam együtt utasítja vissza az autóinkat, de nem kellenek nekik a mezőgazdasági termékeink sem. Ellenben autók millióit adják el az Egyesült Államokban. Ezért viszont nagy árat kell majd fizetniük” – mondta.

Akad olyan szakértő is, aki szerint a vámok jelentős emelése csak blöff volt Trump részéről, és valójában nem valósítja meg. Ezzel ugyanis egy másik ígéretét szegné meg, miszerint az elnöksége alatt csökkennek majd a megélhetési költségek. A vámok emelése ezzel szemben az infláció emelkedését eredményezné.

Csizmazia Gábor, a NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa szerint azonban itt szó sincs blöffről: jó eséllyel lépnek életben extra vámok azt követően, hogy a Trump-adminisztráció munkához lát. „Trump többször is elmondta, hogy jó eszköznek tartja a vámokat” – nyilatkozta az Economxnak. Kiemelte, az még kérdéses, milyen céllal veti be ezt az eszközt Trump. Bevételnövelés céljából és a hazai szektorok védelme érdekében is kivethet újabb vámterheket. De törekedhet egy ilyen lépéssel arra is, hogy rávegye a partnerországokat a Kínával szembeni összezárásra.

A Mercosur-kérdés is felmerült

A jövőbeli uniós-amerikai kereskedelmi kapcsolatokon túl a külügyminisztereinek csütörtöki tanácsülésén a másik nagyobb téma a dél-amerikai államokat tömörítő Mercosur-csoporttal hosszú évtizedek óta folytatott kereskedelmi tárgyalások voltak.

A szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások mintegy 25 éve tartanak és elsősorban az uniós országok közötti viták miatt nem sikerül lezárni ezeket. A háttérben ugyanis ott feszül egy német-francia ellentét a megállapodás kapcsán. Míg Berlin szeretne a német gazdaságnak új piacokat nyitni, addig Párizs komoly belpolitikai nyomás alatt van, hogy blokkolja az egyezményt, védve a francia mezőgazdasági termelőket. Emmanuel Macron francia elnök tudja, hogy egyedül maradt az egyezményt ellenzők között, így valódi esély az attól való visszalépésre nincs. A francia diplomácia ennek ellenére igyekszik késleltetni azt és további engedményeket kiharcolni, hogy legyen mit felmutatni a haza közvéleménynek

– magyarázta Berkes Rudolf.