Újabb válság alakult ki a brit-EU kapcsolatokban, miután Brüsszel arra figyelmeztette Londont, hogy megszegi a felek válásáról 2019-ben kötött megállapodást, ha egyoldalú döntéssel meghosszabbítja azt a türelmi időt, azaz halasztást, amit a szerződés egyes elemeinek betartására kapott - írja a Financial Times. Az egyezmény szerint Észak-Írország az EU-s vámunió és egységes piac része marad, miközben az Egyesült Királyság többi országa új vámrezsimbe kerül. Ez azzal jár, hogy az Ír-tengeren egyfajta belső vámhatár jön létre, cserébe a két ír állam határa továbbra is jelképes maradhat.

Az Ír-tengeren keresztül Nagy-Britanniából Észak-Írországba áramló áruk vám- és minőség-ellenőrzését a brit fél az EU ügynökeként végzi - szól az egyezség. Ennek a mechanizmusnak az életbe léptetésére kapott haladékot a londoni kormány azzal az indokkal, hogy időt kell adni a vállalatoknak az alkalmazkodásra az új piaci környezethez. Eredetileg ez a türelmi idő az első negyedév végéig tartana, amit a londoni kormány egyoldalú döntéssel október elejéig akar meghosszabbítani.

A konfliktus emlékeztet a fél évvel ezelőtti összezördülésre, amikor Boris Johnson brit miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy nem fogják betartani a 2019-es brexitmegállapodást, ha nem jön össze az EU és az Egyesült Királyság közti kereskedelmi szerződés. Ezt még saját pártjában, a Konzervatív Pártban is sokan bírálták, mert egy nemzetközi szerződés felrúgását jelentette volna, amit civilizált országok kormányai nem szoktak csinálni. Aztán decemberben megszületett a kereskedelmi megállapodás és a nyílt szakítás a brexitegyezséggel lekerült a napirendről.

Hibázott az EU

A feszültség akkor éleződött ki újra, amikor az EU brüsszeli vezetése januárban úgy értelmezte a koronavírus-vakcinák uniós exporttilalmát, hogy az Észak-Írországra is vonatkozik. Ezt néhány órán belül visszavonták, de a brit és az ír kormány hangosan tiltakozott az ellen, hogy a velük folytatott konzultáció nélkül hoztak döntést Észak-Írországra vonatkozóan. Most Johnson parlamenti képviselők elött azzal indokolta az ezúttal az ő részükről tervezett egyoldalú döntést, hogy a halasztással biztosítani akarják Észak-Írország helyét az Egyesült Királyság egységes piacán.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság EU-brit kapcsolatokért felelős biztosa félórás telefonbeszélgetést folytatott brit partnerével, David Frosttal, aki szerint ideiglenes, technikai megoldásról van szó, ami összhangban van azzal, hogy az Egyesült Királyság be akarja tartani az úgynevezett északír protokollt, azaz az Ír-tengeren Észak-Írország felé haladó áruk ellenőrzését.

A dublini vezetés ezúttal Brüsszellel áll egy oldalon, ugyanis, ha a britek nem tartják be a brexitmegállapodásban foglaltakat, akkor egy idő után az EU kénytelen lesz maga végezni a vám- és egyéb ellenőrzéseket, amit csak Írország és Észak-Írország határán tehet meg, szétválasztva a két ír államot, ami veszedelmes következményekkel járna.

Találkoznak a bíróságon

Egy uniós tisztviselő azt mondta a brit üzleti lapnak, hogy úgy látja, a brit diplomácia kiszámíthatóvá vált: mindig a konfrontációt választja az EU-val szemben. Brüsszel jelezte, hogy fontolgatják a jogi eljárás megindítását az Egyesült Királyság ellen a 2019-es szerződés megsértése miatt. Hogy mi következhet még, arra utal Michael Gove, a brit kormány korábbi brexitügyi felelősének kívánsággyűjteménye.

A múlt hónapban előterjesztett listán azok a szabályok szerepelnek, amelyek bevezetését 2023 januárjáig el kellene halasztani. Sefcovic válaszában rugalmasságot ígért az EU részéről. Egy uniós diplomata arról számolt be, hogy az Európai Bizottság korábbi tájékoztatóin megnyugtatták őket a brit-EU kapcsolatok alakulását illetően, mondván: mindkét fél konstruktívan dolgozik azon, hogy rendezzék a vitás ügyeket. Ennek tükrében meglepő, hogy hirtelen ismét kiéleződik a konfliktus.