A legfrissebb Eurobarométer felmérés eredményei azt mutatják, hogy az euró bevezetését széles körben támogatja azoknak a tagállamoknak a lakossága, amelyek még nem tértek át a közös valutára.
A felmérést hét tagállamban végezték el: Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Svédországban. Összességében a válaszadók 57 százaléka támogatja az euró bevezetését a hazájában és 40 százalék lenne ellene. A közös valutát támogatók aránya Romániában (75 százalék) és Magyarországon (69 százalék) a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Svédországban (43 százalék) és Csehországban (33 százalék). Az euróbevezetés küszöbén álló Horvátországban a közös pénz bevezetésének támogatottsága 61, míg Bulgáriában mindössze 54 százalék.
A magyarországi adatok azt jelzik, hogy a támogatók aránya 3 százalékponttal nőtt a tavalyi felmérés során mért arányhoz (66 százalék) képest, míg az euró bevezetését ellenző válaszadók aránya 31-ről 26 százalékra csökkent 2020 és 2021 között.
Jót tenne vagy nem tenne jót?
A megkérdezett állampolgárok 60 százaléka úgy látja, hogy pozitív hatással volt azokra az országokra az euró bevezetése, amelyek ezt megtették. Ez a vélekedés azonban 52 (Csehország és Bulgária) és 71 százalék (Románia) között szóródik. A magyaroknak 69 százaléka gondolja, hogy az euróbevezetés pozitívan hatott a közös pénzt bevezető országra, míg ennek ellenkezőjét 19 százalék gondolja.
Amikor a saját országukról kellett nyilatkozni, akkor 52 százalék gondolta azt, hogy az euró bevezetése a saját országára pozitív hatással lenne, míg 43 százalék negatív hatással számolna. Az Eurobarométer felméréséből kiderült, hogy a válaszadók legnagyobb arányban Romániában (64 százalék) és Magyarországon (60 százalék) vélekedtek úgy, hogy az országra pozitív hatással lenne az euró bevezetése, ennek ellenkezőjét a magyarok 34, a románok 32 százaléka gondolja.
Érdekesség, hogy a már az euróbevezetés előszobájában, az ERM II-ben lévő horvátoknak az 56, míg a bolgároknak 45 százaléka gondolja úgy, hogy jót tesz az országuknak az euró bevezetése, míg 40, illetve 50 százalék szerint inkább negatívan hathat a közös pénz bevezetése.
Kész?
A relatíve magas támogatottság ellenére, illetve annak dacára, hogy az enyhe többség szerint pozitív hatással lenne országára az euró bevezetése, a szondázott tagállamokban a megkérdezettek csak alacsony hányada, mindössze 23 százaléka gondolja úgy, hogy országa készen állna az euró bevezetésére. A leginkább a horvátok érzik úgy, hogy készen állnak a közös pénz bevezetésére, de ez az arány náluk is csak 34 százalék. Az euróbevezetés előszobájába lépett Bulgáriában 27 százalék érzi az országot késznek a csatlakozásra.
A legkisebb arányban a lengyelek (18 százalék) nyilatkoztak így. Az eurót az egyik legkevésbé támogató tagállamban, Csehországban (20 százalék) is magasabb ez az arány, a másik ellenkező államban, Svédországban a lakosság 28 százaléka gondolja úgy, hogy az ország készen állna csatlakozni az euróövezethez. A magyarok 26 százaléka érzi az országot késznek a csatlakozásra, míg 66 százalék gondolja ennek ellenkezőjét.
Mikor kellene bevezetni?
Ha viszont be kell vezetni az eurót, akkor arra a kérdésre, hogy mégis mikor kellene, a megkérdezettek negyede mondta azt, hogy országának amilyen hamar csak lehet, be kellene vezetnie az eurót. Ez a tavalyi évhez képest 7 százalékpontos emelkedést mutat. Ezzel szemben áll 36 százalék, aki azt gondolja, hogy ameddig csak lehet el kellene tolni a közös pénz bevezetését, vagy soha sem kellene bevezetni. Ez a tábor viszont az elmúlt egy évben 7 százalékponttal zsugorodott.
A válaszadók leginkább Romániában szeretnék mihamarabb az eurót, arányuk 46 százalék és a tábor 20 százalékponttal hízott a tavalyi évhez képest. Ezzel szemben a csehek és a lengyelek azok, akik a legkevésbé szeretnének gyorsan eurót: a cseheknél 24, a svédeknél 18 százalék van azon a véleményen, hogy az euró bevezetése olyan későn történjen, "amilyen későn csak lehet", míg azok aránya, akik soha sem szeretnének eurót látni a saját országukban a cseheknél 37, a svédeknél 39 százalékos.
A magyaroknak 33 százalék szeretne eurót minél hamarabb - ami 5 százalékponttal több mint tavaly volt -, és 44 százalék - hasonlóan a tavalyihoz - "egy bizonyos idő után" vezetné be. A bevezetést minél tovább halogatók és az eurót egyáltalán nem akarók aránya csökkent, előbbi 3 százalékponttal 12 százalékra, míg utóbbi 4 százalékponttal 8 százalékra.
És mégis mikor jöhet?
A hét ország válaszadóinak körülbelül 30 százaléka úgy gondolja, az eurót a következő öt évben bevezetik országában, de az országok között e megállapításban nagy a szórás. A horvátoknál 2020-hoz képest 12 százalékponttal 78 százalékra ugrott meg azok aránya, akik szerint a bevezetés öt éven belül megtörténik, szemben a svédekkel, ahol 8 százalék mondja ezt. Utóbbi 2 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Egyébként a svédeknek 51 százaléka szerint soha nem vezetik be náluk az eurót, míg egy 10 éves intervallumra 40 százalék tesz.
A vizsgált tagállamok állampolgárainak 40 százaléka szerint 10 éven belül vezetik be országukban az eurót. Ez a vélemény 15 (Horvátország) és 47 (Lengyelország) százalék között szóródik. Az országok többségében 40 százalék körüli arányt képvisel ez a tábor, Lengyelországban inkább már az 50 százalékhoz közelít az ezen a véleményen lévők aránya.
Azoknak az aránya, akik szerint soha nem vezetik be országukban az eurót 6 (Horvátország) és 51 százalék (Svédország) között szóródik, ám az ezen a véleményen lévők aránya a hétből 5 tagállamban zsugorodott, egyben stagnált (Magyarország) és egyben nőtt (Románia).
Magyarországon az öt éven belüli bevezetésre tippelők aránya két százalékponttal 26 százalékra emelkedett, a 10 éves periódusra tevők aránya 1 százalékponttal, 43 százalékra csökkent, és - a tavalyihoz hasonlóan - 26 százalék gondolja azt, hogy soha nem lesz eurónk.
Mitől tartanak?
Az Eurobarométer arra is rákérdezett, hogy mire számítanának az emberek az euró bevezetésekor. A felmérésben szereplő, még nem eurózónatagok állampolgárainak többsége az áremelkedéstől tart. A megkérdezett tagállamokban mindenhol többségben volt ez a vélemény. A leginkább a csehek (77 százalék), a horvátok (71 százalék), a bolgárok (69 százalék) és lengyelek (66 százalék) tartanak ettől.
Magyarország viszont kivétel: itt ugyanis nincsenek többségben az áremelkedés miatt aggódók. A magyaroknak 48 százaléka tartana a drágulástól, 41 százalék szerint viszont az euró bevezetése segítene az árak stabilizálásában, 4 százalék szerint árcsökkenés következne be, 2 százalék szerint pedig nem lenne hatással az árakra a közös pénz bevezetése.
A vizsgált hét országban összességében 71 százalék azok aránya, akik az átváltás időszakában a visszaélésszerű ármeghatározás miatt aggódnak. Mindössze 27 százalék szerint nem lenne ez probléma. Ugyanakkor minden országban az aggódók vannak többségben, arányuk 53-tól (Svédország) 82 százalékig (Horvátország) terjed. A magyaroknak 63 százaléka tart ettől a problémától, míg 33 százalék nem.
Attól, hogy az euró bevezetése miatt az ország elvesztené a kontrollt a gazdaságpolitikája felett a vizsgált országok állampolgárainak 41 százaléka tart, míg a többség, 55 százalék van az ellenkező véleményen. A leginkább a svédek aggódnak emiatt (67 százalék), de a válaszadók többsége van még ezzel így Csehországban (57 százalék) is. A vélemények megoszlanak Bulgáriában (47 százalék egyetért, 46 százalék nem) és Horvátországban (46 százalék egyetért, 50 százalék nem), míg Lengyelországban és Magyarországon a többség nem osztja ezt az aggodalmat: 65 és 71 százalék azok aránya, aki nem tart a kontroll elvesztésétől.
A megkérdezettek többsége attól sem tart, hogy az euró bevezetésével az országuk az identitásuk egy részét elveszítené. Ezzel az állítással 43 százalék ért egyet, míg 55 százalék nem. Az indentitásukat féltők Csehországban (71 százalék), Svédországban (62 százalék) és Horvátországban (54 százalék) vannak többségben. E kérdésben Bulgária megosztott, ott 49 százalék ért egyet ezzel a kijelentéssel, míg 48 százalék nem. Magyarországon 27 százalék azoknak az aránya, akik szerint az euró bevezetése az indentitás egy részének elvesztésével jár, szemben egy 68 százalékos táborral, aki ezt nem így gondolja.
Tájékoztatás