Az EKB kamatdöntő ülése után az intézmény elnöke, Christine Lagarde tartott sajtótájékoztatót, és elmondta: az infláció még mindig túl magas és túl hosszan tart, ezért döntöttek a 25 bázispontos kamatemelés mellett.

Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy olyan szintre érnek a kamatok, amelyek biztosítják az infláció visszaszorítását, és olyan hosszan tartják a tetőn a kamatszintet, ameddig csak szükséges.

A fedezetlen pénzek visszavonásának üteme

Az EKB eszközvásárlási programja során vásárolt értékpapírok, elsősorban állampapírok piacra visszabocsátásáról is döntöttek. Az eredeti eszközvásárlási programban (APP) vásárolt kötvények közül a lejárókból április és június között havi 15 milliárd euró értékűt nem újítanak meg, vagyis ennyi pénzt vonnak ki a piacról.

Júliustól azonban egyáltalán nem újítják meg, ami lejár, ez pedig már egy komolyabb szigorítás: fokozatosan visszavonják a fedezetlen pénzt.

Azokat a kötvényeket viszont, amelyeket a PEPP, azaz pandémiás eszközvásárlási program keretében vásároltak, és kifutnak, egyelőre megújítják.

Javuló külső környezet mellett jelentős inflációs nyomás

Az EKB elnöke pozitívumokról is beszámolt: a csökkenő energiaárak és a mérséklődő világpiaci élelmiszerárak enyhítik az inflációs nyomást, a munkanélküliség pedig az eurózóna szintjén történelmi mélységűre csökkent. Ez viszonylag magasnak tűnő, 6 százalékos számot jelent, ám csak a mediterrán országok magasabb számai miatt, miközben Németországban munkaerőhiány mutatkozik.

Ezek ellenére az árnyomás még mindig magas, és noha az infláció csökken, a folyamat lassabb, mint amit önmagában a külső környezet indokolna, ezért indokolt a monetáris szigorítás.

A monetáris transzmisszió, vagyis az, hogy az EKB által kívánatosnak tartott kamatszint érvényesüljön a piacon, már hatékony. Ezt jelzi a hitelezés mérséklődése, ami a pénzmennyiség bővülésének lassulását okozza.

Adatvezérelt üzemmód

Az EKB is adatvezérelt üzemmódban fog működni, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, ami arra is utalhat, hogy nem feltétlenül lesz több kamatemelés, ennek azonban elég kicsi az esélye.

Az eurózóna inflációja, bár a csúcshoz képest nagyot csökkent, még magasabb az amerikainál, ezért valószínűtlen, hogy az EKB is elérte a legmagasabb kamatot a mostani ciklusban, miközben a Fed esetében ez már valószínűsíthető.

Kétségtelen, hogy a két kamatszint közti jelenlegi különbség hatása is eltérő: 5,25 százalékos alapkamat jóval erősebb inflációmérséklő hatást vált ki, mint a 3,25 százalékos, miközben az inflációs cél mindkét esetben ugyanakkora, 2 százalék. Ugyanakkor az EKB sem akarta elkötelezni magát a következő időszakra, vélhetően azért, mert nem tartják kizárnak, hogy az inflációs nyomás gyorsan csökkenhet, különösen, ha fennmarad az energiaárak mérséklődő trendje.

Nem éri el az amerikait

Összességében így még valószínű, hogy tovább emelkedik az eurózóna kamata, de már csak kis lépésekben, és nem sokszor.

Így vélhetően a tetőzése alacsonyabb lesz az amerikainál: kevés esély látszik most arra, hogy meghaladja a 4 százalékot. Ugyanakkor, ha kedvező adatok jönnek, alacsonyabb szinten is bekövetkezhet a tetőzés.