Szeptemberben ismét deficittel zárt az euróövezet áruforgalmi külkereskedelmi mérlege, immár sorban a 11. alkalommal az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló keddi jelentése alapján.

Az euróövezetben szeptemberben 34,4 milliárd eurós kereskedelmi hiány alakult ki, sorban egymás után a 11. alkalommal és a harmadik legnagyobb az elért rekordok között. Az előző hónapban, augusztusban 52,4 milliárd euró volt a mérleghiány, a piac pedig a ténylegesnél nagyobb, 44,5 milliárd eurós hiányt várt szeptemberre. Egy évvel korábban 6,7 milliárd eurós többlete volt az euróövezet külkereskedelmi mérlegének.

Az importösszeget szeptemberben is elsősorban az emelkedő energiaárak duzzasztották fel. Az import 44,5 százalékkal 294,0 milliárd euróra ugrott, míg az export enyhébb, 23,6 százalékkal 259,6 milliárd euróra nőtt.

Az euróövezet tagjai 247,6 milliárd euró értékben kereskedtek egymással szeptemberben, 27,3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak egymással, mint 2021 szeptemberében.

Az első három negyedévben az euróövezet külkereskedelmi mérleg hiánya 266,6 milliárd euró lett, szemben az előző év azonos időszakának 129,2 milliárd eurós többletével.

Az euróövezeten belüli kereskedelem január-szeptemberben 2021 azonos periódusához képest 27,1 százalékkal 2021,2 milliárd euróra nőtt.

Az Európai Unió áruexportja szeptemberben 232,0 milliárd euró volt, 24,0 százalékkal több, mint 2021 szeptemberében. Az import éves bázison 48,2 százalékkal emelkedett 277,8 milliárd euróra. Az Európai Uniónak így szeptemberben 45,8 milliárd eurós hiánya alakult ki a világ többi részével folytatott árukereskedelemben, szemben a 2021. szeptemberi 0,3 milliárd eurós deficittel. Az EU-n belüli kereskedelem 2022 szeptemberében éves bázison 26,1 százalékkal 383,0 milliárd euróra nőtt.

Főként az LNG-behozatal mélybe rántotta a kereskedelmet

Az Európai Unió az első három negyedévben 358,1 milliárd eurós kereskedelmi deficitet könyvelt el, szemben a 2021. évi 88,4 milliárd eurós többlettel. Az import 49,7 százalékkal, 2247,6 milliárd euróra nőtt, amit az energiatermékek 150,2 százalékos növekedése vezetett. Az export 18,8 százalékkal, 1889,6 milliárd euróra emelkedett, az energia 91 százalékos és a vegyi anyagok 23,1 százalékos vezetésével.

A kereskedelmi deficit meredeken nőtt Oroszországgal, 44,3 milliárd euróról 125,7 milliárd euróra, valamit Kínával, 166,5 milliárd euróról 300,2 milliárd euróra. Norvégiával szemben az EU kereskedelmi mérlege 4,4 milliárd euró deficitről 70,8 milliárd euró deficitre duzzadt. A legnagyobb mértékben, 161,7 százalékkal az EU norvégiai importja nőtt január-szeptemberben, az export pedig a legnagyobb növekedést az Egyesült Államok felé mutatta, 29,0 százalékosat. Az Európai Unió az év első kilenc hónapjában kizárólag Oroszország viszonylatában csökkentette az exportját, éves bázison 35,6 százalékkal.

Magyarországon is hasonló a helyzet

A magyar külkereskedelemről még nem állnak rendelkezésre a szeptemberi adatok, de az augusztusi statisztikákban már hasonló trend látszik, mint az euróövezetben. Az idei nyolcadik hónapban 1,3 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi hiány. 

A hónapban ugyanis az export euróban számított értéke 37, az importé 41 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A termék-külkereskedelmi egyenleg 582 millió euróval romlott. Mindez alapvetően a romló cserearányoknak, a drága importenergiának köszönhető. Amíg ugyanis 2018-2020-ban az első héthavi energiaimport 3,2-4,9 milliárd euró között mozgott, és 2021-ben is csupán 4,5 millió euróra rúgott, addig a korábban közölt részletes adatok alapján idén január-júliusban már meghaladta a 12 milliárd eurót.