A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) egy összehasonlító jelentésben.
Total global #MilitarySpending increased by 3.7% in real terms in 2022, to reach a new high of $2240 billion—the highest level ever recorded in SIPRI data. New SIPRI data out now.
— SIPRI (@SIPRIorg) April 23, 2023
Press Release ➡️https://t.co/CUMd384wvl
Explore the interactive graphic ➡️https://t.co/Idxdu8MNQ1 pic.twitter.com/oRKLYe9sIT
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője azt mondta, a kiadásokat hajtják a nemzetközi konfliktusok:
- az ukrajnai háború húzza felfelé az európai költségvetést,
- akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek egyrészt Kína részéről,
- másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.
Készül Európa legnagyobb hadserege
Lengyelország haderőfejlesztése olyan méreteket öltött, hogy csak idő kérdése, és Európa-szerte a legnagyobb és legmodernebb hadsereggel rukkolnak elő. Bővebben>>>Több mint 30 éve nem költöttünk ennyit
Egy friss jelentés szerint az európai kontinens az infláció levonása után 13 százalékkal többet költött hadseregére egy olyan évben, amelyet az ukrajnai orosz támadás jellemzett.
Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.
Ukrajna és Oroszország kiadásai is megsokszorozódtak
Egyedül Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra – GDP-jének egyharmadára – növelte kiadásait. Ebbe még nem is számolják bele a külföldről érkező több tízmilliárdos fegyveradományokat – állította a SIPRI.
Az intézet becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.
Az európai kiadások, amelyek 2022-ben elérik a 480 milliárd dollárt, tíz év alatt már több mint harmadával nőttek, és a tendencia a következő évtizedben tovább gyorsulhat.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek.
Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint felét adják.