Az ukrán vezetés körüli szakértők szerint a Kreml csak akkor fogadná el Ukrajna semlegességének a korábbiaknál erősebb biztosítékokat tartalmazó – a NATO-tagsághoz hasonló – nemzetközi garantálását, ha attól kellene tartania, hogy az orosz gazdaság alapját jelentő energiahordozó-export nagyon rövid időn összeomolhat – írja a Guardian. Magyarán az orosz olaj- és gázexport Európába nagyon néhány hónap alatt teljesen leállhat. Az orosz költségvetés 40 százaléka azokból az adókból származik, amelyeket ez után a kivitel után fizetnek az exportőrök.

Az ukrán felvetés azonban a német kormány részéről makacs ellenállásába ütközik. Berlin úgy véli, hogy a német gazdaság súlyos recesszióba süllyedne, ha hirtelen kiesne az orosz olaj- és gázimport. Március első napjaiban a Leopoldina National Academy of Science kutatóintézet és tőle függetlenül kilenc nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó közgazdász azzal állt elő, hogy a német GDP csak három százalékkal csökkenne egy teljes orosz energiahordozó-embargó esetén, ami kevesebb a pandémiát követő négy százalékos visszaesésnél. Robert Habeck német gazdasági miniszter azonban inkább öt százalékra tette a zuhanást, és jobb nem idézni mi a véleményük erről a lehetőségről a gázfelhasználó iparágak, például a vegyipar vállalatainak.

A Zöldekhez tartozó Habeck elismeri, hogy Európa a közelmúltban számos olyan ígérettel kecsegtette az ukránokat, amiket nem tartott meg, ám azt is mondja, hogy Németországban több ezer állás veszne el egy teljes orosz energiahordozó-embargó bevezetése esetén. A legtöbb, amit országa ígérhet, hogy az orosz szénről az ősztől mondana le, az olajról a jövő év elejétől, a gázfüggőséggel kapcsolatban azonban nem tud időpontot mondani.

A magyar kormány is rendre tiltakozik, hogy leállítsák vagy szankciókkal büntessék az orosz energiaexportot: az Orbán Viktor vezette kabinet szerint ez azzal járna, hogy nem lenne fűtés Magyarországon. Az tény, hogy Magyarországon (és Németországban) a legmagasabb az orosz gázfüggőség, az ellátás több mint 90 százaléka érkezik az országból. A legújabb, kedden elfogadott uniós szankciócsomagnál is ellenezte a budapesti vezetés, hogy szankciók érjék az olaj- és gázexportot.

Frusztrált szakértők

Az ukrán szakértőket frusztrálttá teszi ez a német ellenállás. Igyekeznek rávenni az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 keretében győzzék meg Olaf Scholz kancellárt a német kormány álláspontjának megváltoztatására. Egész pontosan egy menetrendet szeretnének látni Európa orosz energiahordozó-függőségének felszámolására.

Az ukrán vezetést az is frusztrálja, hogy bár immáron folyamatos béketárgyalások folynak a két ország parlamenti szintű delegációi között, ám Vlagyimir Putyin orosz államfő hajthatatlannak látszik két háborús célja, Ukrajna teljes lefegyverzése és a regnáló kormány megbuktatása (Ukrajna „nácimentesítése”) ügyében. A vele tárgyaló vezetők, köztük Emmanuel Macron francia államfő és Scholz, illetve a felek között közvetítíteni igyekvő politikusok mindegyike ezt erősítette meg.

És vannak fülek Washingtonban, amelyek nyitottak erre a panaszra. A Guardian idéz egy vezető Fehér Ház-i tisztviselőt, aki szerint nehéz úgy tárgyalni Moszkvával, hogy hajthatatlan minden célja elérésében. Ez vezetett el az USA-ban és az Egyesült Királyságban ahhoz a következtetéshez, hogy addig kell szorítani Oroszországon a gazdasági prést, amíg Putyin belső köreiben nem elégelik meg azt, és nem távolítják el valahogy a hatalomból az orosz államfőt.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.