Az Európai Unió szigorúbb kibocsátási szabályairól szóló vita középpontjába került a szintetikus üzemanyag, mióta célba vették, hogy az új személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását nullára csökkentsék 2035-re, ami gyakorlatilag a benzin- és dízelmotorok betiltását jelenti.

Németország szerint azonban más kibocsátásmentes technológiákat is figyelembe kellene venni. Arra kérték az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot arra vonatkozóan, hogy a belső égésű motorok 2035 után hogyan működhetnének tovább e-üzemanyagokkal – számolt be az Euronews.

Végül a bizottság engedélyezte a szén-dioxid-semleges üzemanyagokkal működő járművek értékesítését a tilalom lejárta utáni időszakra, azonban számos kérdés vetődik fel az ilyen típusú járművek gyártásával, és hosszú távú eredményességével kapcsolatban.

Mi az az e-üzemanyag?

Az e-üzemanyagok a fosszilis üzemanyagok szintetikus alternatívái, amelyek hidrogénből és CO2-ből készülnek. Hagyományos belsőégésű motorokban is használhatók, és a már meglévő hálózatok segítségével terjeszthetők.

Az elektromos üzemanyagok elégetésekor ugyan még mindig keletkezik CO2, de ezt a kibocsátást elméletileg ellensúlyozza az üzemanyag előállítása során a légkörből kivont mennyiség.

Versenyezhet-e az e-üzemanyag az elektromos járművekkel?

A legtöbb autógyár inkább az elektromos járművekre való átállásra esküszik, mintsem az e-üzemanyagokra, hiszen az előbbi technológia már széles körben elérhető, és idővel bizonyította működőképességét: Markus Duesmann, az Audi vezérigazgatója is így vélekedik, nem lát fényes jövőt a szintetikus üzemanyag előtt.

A Transport & Environment (T&E) kampányt folytató civil szervezet elemzése sem bíztató: 2035-re az európai autóknak csak mintegy 2 százalékára lesz elegendő szintetikus üzemanyag. Ez azt jelenti, hogy az EU várhatóan 287 millió autójából mindössze 5 millió közlekedhetne ilyen üzemanyaggal.

Más buktatói is vannak a szintetikus üzemanyag használatnak: a T&E elemzése szerint a kínálati hiány, és az előállítás folyamatának összetettsége miatt 2030-ra az e-benzin ára több mint 2,8 euró lehet literenként, ez pedig majdnem 50 százalékkal több, mint a hagyományos benzin mai ára.

A T&E tavaly azt is megállapította, hogy egy elektromos jármű ugyanannyi megújuló villamos energiával hatszor tovább tud haladni, mint egy e-üzemanyaggal működő autó.

Az autóipar is felszólalt az ügyben: szerintük a szabályozás tisztázatlansága megnehezíti az előre tervezést, és hozzátették, hogy az iparág is nulla kibocsátású járműveket szeretne, de úgy vélik, hogy az EU-nak szélesebb körű célokat kellene kitűznie, és az iparágra kellene bíznia a döntést, hogy miként éri el ezeket a célokat.